18698. lajstromszámú szabadalom • Kocsikapcsoló ütköző- és vonóberendezés

got a zárt helyzetben egy függélyes irány­ban eltolható (43) ék rögzíti, mely az egyik oldalán (44) nyujtvánnyal van ellátva, mely a (40) kapcsolóhorog (42) nyujtványának pályájába nyúlik. A rögzítő éket a kap­csoló fejben függélyes irányban el lehet tolni, úgy hogy nyújtványa a kapcsoló hc­rog nyújtványával érintkezésbe jusson, il­letőleg abból kikapcsolódjék. Hogy az éket a horog nyújtványa akkor, mikor a horog a záró helyzetbe jut, fölemelje, a (44) nyújtvány alsó vége ferdén el van vágva, úgy hogy mikor a horog nyújt­ványa befelé forog, ebbe a ferdén levágott részbe ütközzék és az éket fölemelje, míg a horog nyújtványa az ék alatt el nem ha­ladt, minek megtörténte utá,n az ék leesik és (44) nyújtványával a horog nyújtványa elé fekszik, tehát ezt a záróhelyzetben rögzíti. Hogy a horgot a kocsik szétkapcs 'ká­sánál szabaddá tehessük és forgathassuk, a rögzítő ékeket valamely alkalmas beren­dezés segélyével egyidejűleg vagy egy­mástól függetlenül fölemelhetjük. Idő és munka kímélése czéljából a két kapcso'ó fej rögzítő ékjeit egyidejűleg vagy közel egyidejűleg emeljük föl. Ebből a czélból a kocsi mellső része fölött a (47) rúd ha­sítékos (4G) támasztékaiban keresztirány­ban a (45) rúd van ágyazva. A (47) rúd, a kapcsoló fejekre vagy még czélszerűbben ezek támasztékaira vannak szerelve, mint az a 3.., 4. és 5. ábrán látható. A (45) rúdnak (48) karjai vannak, melyek végei (49) lánczok vagy más alkalmas 1agok se­gélyével vannak a (43) ékek fölső végei­vel összekötve, továbbá végein (50) fogan­tyúkkal van fölszerelve. Ha a íudat az (50) fogantyúk segélyével forgatjuk, a két kapcsoló horog ékjeit egyidejűleg kiemel­jük és a kapcsoló horgokat szabadokká tesszük. Gyakran kívánatos, hogy az éke­ket előbb emeljük föl, mielőtt a kocsikat szétkapcsoltuk volna és hogy a kocsik szétkapcsolásának megtörténtéig ebben a fölemelt helyzetben tartsuk. Ha a (45) ru­dat akkor, mikor a (48) karjai és a rög­zítő ékjei föl vannak emelve, ebben a hely­zetben biztosítani akarjuk, mint az az 5. áb­rán látható, erre a czélra bármely alkal­mas, pl. a 3., 4. és 5. ábrán látható be­rendezést használhatjuk, melynél a (47) lemez egyik oldalán egy (52) toldat van al­kalmazva, mely két oldalt ferdén el van vágva, (4. ábra), úgy hogy az elvágás a? (50) fogantyút az egyik vagy másik hely­zetében rögzítheti. A 4. ábrán a kar ab­ban a helyzetben látható, melyben a rög­zítő ék a rögzítő helyzetbe juthat. Ha a (43) rögzítő éket emelni akarjuk, az (50) fogantyút jobb felé toljuk, mikor az (50) fogantyú (51) toldata az egyik lejtős fö­lületén fölemelkedik (a (47) lemez (46) hasítéka megengedi ezt a mozgást) és az! (51) toldat az 5. ábrán látható helyzetben a másik lejtős fölületen lecsúszhatok, hogy a rúd a rögzítő éket fölemelve tartsa. Hogy a rögzítő ék minden esetleges föl­felé mozgását meggátoljuk, minthogy ez a horog kikapcsolódását idézhetné elő, egy (52) kilincset alkalmazunk, mely az éket az alsó helyzetben rögzíti. Mint az a 6., 7. és 7a. ábrán látható, ez a kilincs meg van görbítve és alsó végén egy (53) tol­dattal van ellátva. Maga a kilincs oly módon van elhelyezve, hogy akkor, mikora kilincset fölfelé húzzuk, feje a rögzítő ékbe b°hú­zassék és az emelhetővé váljék. Mikor a rögzítő ék az alsó helyzetben van és a ki­lincset a normális helyzetébe hagyjuk csúszni, a kilincs feje a kapcsoló fej fölső fala alá ér és a rögzítő ék minden fölfelé mozgása meggátoltatik. A kilincs fölső végén egy fül van alkalmazva, me­lyen a (45) lánczot a rögzítő ékkel ösz­szekötő (54) szög megy át. Minthogy a ki­lincset az előtt kell visszahúzni, mielőtt a rögzítő éket fölemelhetnők, a rögzítő ék­ben lévő és az (54) szög átvezetésére szol­gáló lyuk hosszúkás, úgy hogy a láncz első fölfelé mozgásánál a kilincset a rög­zítő ékben fölhúzza, tehát a rögzítő ék szabaddá váljék és a láncz további mozgá­sánál fölemeltessék. Világos, hogy a kilincs alsó vége, ha az leeresztett vagy az elreteszelő helyzet­ben van, a kapcsoló fej nyújtványának

Next

/
Thumbnails
Contents