18667. lajstromszámú szabadalom • Kompresszor

helyet, mely'a (14) tápláló csőben összeszorított levegőt a (20) csőbe átbocsátja, de annak a (20) csőből való visszaáramlását megakadályozza. A (24) visszacsapó szelepnek a szivattyú felöli oldalán a (14) tápláló csőből (25) csövecske ágazik el és utóbbi a (26) biztosító szelepbe torkolik; ennek (28 29) és (30) nyílásai a (25) csövecskével illetőleg (31) kibocsátó nyíláson át a szabad levegővel, illetőleg az alább leírt (35) regulátorral közlekednek. A (28) és (29) nyílások között (2. ábra), az öszíszeköttetést rendes körülmények között a rúgóval fészkére szorított (82) szelep zárja, melynek (33) rúdja fölső vegén a (34) diafragmával, vagy más kivitelben, például egy dugattyúval van szilárd összeköttetésben. Világos, hogy a (34) diafragmára a (30) nyíláson át ható nvomásfölösleg a (32) szelepet nyitni fogja; ezen nyomásfölösleget a (35) regulátor szolgáltatja, melynek czé.lja a légtartóban a nyomásnak az előre megállapított maximum fölé való emelkedése esetén a (32) szelepnek nyitása, úgy hogy a légszivattyúnak a keréktengely forgása folytán folytonosan való működése daczára, a (14) tápláló csőben sűrített levegő nem fog többé a légtartóba áramlani, hanem a (32) szelepen át a szabadba, jut. A (35) regulálornak egyik alkalmas kivitelét a 3. és 4. ábrák mutatják; a regulátor (36) alaplapját és a szabályozást végző alkatrészeit befoglaló (37) szekrényt czélszerűen a fenék (38) szárnyai közé foglalt csapok körül forgó, (39) végeiken csavarmenetes (39) orsókkal foglaljuk egymáshoz, melyeken a (40) szárnyas csavaranyákat a (37) szekrény (41) nyúlványaira kell szorítani. A (36) alaplapra a (37) szekrényen belül foglalt (42) hengeres tartány egyik végén (43) kamrát képez, másik végébe pedig (44) cső van becsavarolva; ez utóbbinak belső vége és a (42) hengeres tartány megfelelő válla közé a (45) gyűrű közbeiktatásával beszorított (47) diafragma vagy dugattyú középső részével a (48) rúd két megfelelő lemeze közé van foglalva, úgy hogy a (44) cső szabad végébe beesavarolt és (50) csavaranyával beállítható (49) tokban vezetett (48) rúd az egyrészről a diafragmára gyakorolt légnyomásnak, másrészről a (49) tokra támaszkodó (51) rúgó nyomásának megfelelően, recziprok mozgást végez. A (48) rúdnak a (43) kamrába nyúló belső vége csőalakban van kiképezve, melybe a reácsavarolt és (56) gyűrűvel rögzített (55) tokban vezetett (52) szelepnek (53) rúdja nyúl be; az (52) szelep (54) karimájának a (48) rúd vége és az (56) tok között csekély játéka van, melyet az (57) rúgó szabályoz, úgy hogy az (52) szelepet állandóan a (42) hengeres tartány (60) zár talapjába vágott (59) cső végén képezett (58) szelepfészekre szorítja. Az (59) cső a (42) hengeres tartóból a (36) alaplapba vezet és ennek (61) csöve által közlekedik a (62) vezetékkel, melynek vége a biztosító szelep (30) nyílásába csavaroltatik be; a (61) « csőnek folytatását (63) cső képezi, mely a (62) vezeték és a (65 66) kibocsátó szelep között létesít összeköttetést. Nevezetesen a (64) szelepháznak a szabad levegőre s"olgáló (65) nyílását a (69) rúdhoz (68) csavarával beállíthatóan foglalt (67) szeleprúdon ülő és rúgónyomás alatt álló (66) szelep zárja. A (69) rúd fölső vége csavarral szilárdan a (48) rúd szabad végéhez vnn foglalva, úgy hogy a (66) szelep állása a (48) rúd helyzetétől függ, illetőleg a szeleprúdnak (68) csavaros kiképzése folytán szabályozható. A főlégtartó (20) csöve a regulátor (43) kamrájával (70) csövön át közlekedik, úgy hogy a (47) diafragma megfelelő oldalára az (1) légtartóban uralkodó nyoniss hat. Ha a légtartóban a nyomás a megengedett maximumot elérte, vagy megközelítette, úgy a (43) kamrában az (51) rúgóval szemben föllépő túlnyomás a diafragmát és vele a (48) rudat a (3. és 4. ábrákban) jobbra mozgatja, mire az (58 52) szelep kinyílik és a (65 66) szelep zárul; a légnyomás a (43) kamrából az (59 61) csöveken a (62) vezetékbe és ebből q (26) biztosító szelep (34) diafragmája fölé tódul, a (32) szelepet nyitja és a (14) táp-