18598. lajstromszámú szabadalom • Refrigeráló és jég előállítására szolgáló berendezés

elosztó szerkezet keletkezik, mely a folyadékot elosztva vezeti a csövekbe. Ezen elrendezésből következik, hogy a folyadék csőről-csőre való lefelé .áramlásánál végül a tartály fenekéig jut, miközben a folyadékban föloldva volt ammóniáknak egy része elpárolog. Ezen elpárolgás következtében refrigeráczió áll be, mely a (46) csövekben lévő sóoldattal vagy más közeggel közöltetik. A (46) csövek közös kamrába torkolnak, melyből a folyadék az (54) vezeték segélyével elvezettetik. A kimerített folyadék a (45) tartály fenekén az (55) csőtoldatba folyik, mely szükség esetén az elállítható (57) kifolyató vezetékkel lehet ellátva. A (45) tartály köpenyének belső és külső túlnyomás ellen való biztosítására az (58) merevítő részeket rendezhetjük el. Az (59) közlekedő cső segélyével megfigyelhetjük a refrigeráló készülékben lévő folyadék menynyiségét. A 7. ábra az abszorpcziós készülék hosszmetszete ; ezen készülék a refrigeráló készüléktől lényegében abban különbözik, hogy itt a (60) gyűjtő a készülék középsíkjában fekszik, mely csőből a (61) csövek vezetnek lefelé. A refrigeráló készülékben fejlesztett gázok a gyűjtőcsőbe és ebből a (61) csövekbe áramolnak. A kimerített folyadék a (p) csapon áramlik be és a (62) csővezetéken át folyik ki. A folyadék elosztását az 5. és 6. ábrákban föl tüntetett (50) csövekhez hasonló lyukasztott csövek eszközlik. A (61) csöveket néhány czentiméter magasságban a készülék feneke fölött elrendezett perforált lemezzel helyettesíthetjük, mely alá a (2) ábrában föltüntetett (v) cső meghosszabbítását vezetjük. Az 5. ábrában rajzolt (46) csövekhez hasonló (63) csőrendszer vízáramot vezet, mely az alsó (64) csövön áramlik be és a készüléket fölül hagyja el. Az oldatot (a)-ból (b)-be és (c)-ből (d)-be szállító szivattyúk a 8. és 9. ábrában föltüntetett módon a (66) tartályban vannak elrendezve; ezen szivattyúk a (67) szivattyúhengerekkel és (68) szelepekkel vannak ellátva. A 9. ábra részletesen tünteti föl a fölső szelepek elrendezését, valamint a perforált (71) csövet, mely a bevezető cső meglioszszabbítását képezi és melynek czélja esetleges tisztátlanságokat visszatartani. Ugyanezen szerepe van a 8. ábrában föltüntetett csőnek, a mennyiben ez a refrigeráló és az abszorpcziós készülékkel van összekötve és a (69)-ben fejlődő gázoknak eltávozását teszi lehetővé. A víz lökésének megakadályozására a dugattyú mindkét végén kúposán van kiképezve és a szivattyúhenger födele és feneke megfelelően van alakítva. A hőcserélő készülék, a mely a 10. ábrában van bemutatva, (a 105, 106, 107 ___) lemezekkel, valamint (124) merevítő közegekkel van ellátva; ez utóbbiak fémből vagy egyéb megfelelő anyagból készülnek és az egyes (105, 106, 107 ) lemezek között tömítő keretet képeznek. A készülék vízszintesen fekszik és a (122) és (123) szögvasakkal, valamint az ezekre merőleges (71) és (72) öntvényekkel van ellátva. Ezen öntvények két-két (73) és (74) ill. (75) és (76) hosszcsatornával vannak ellátva, melyek a folyadékok keringtetésére szolgálnak. A forró folyadék a (73) csatornán áramlik a készülékbe és számos nyíláson át, melyek közül a rajzban csak az egyik, a (77) nyílás van föltüntetve, a (120) és (119) lemezek által képezett térben a (78) nyíláshoz folyik, azután a (117) és (118) lemezek közötti térbe kerül, melyből a (79) nyíláson át a (115) és (116) lemezek közé áramlik és így tovább. A folyadék végül a (80) kifolyató nyíláshoz kerül, melyen át a (72) öntvény (75) levezető csövébe folyik. A hideg folyadék a (72) öntvény (76) csatornáján ömlik be, mely számos (81) kibocsátó nyílással van ellátva. A hideg folyadék lehűti a (106) és (107) lemezek közti tért, ezen végig áramlik, átfolyik a (82) nyíláson és így a (108) és (109) lemezek közötti térbe kerül stb.Végül a folyadék a (83) nyíláson át a (71) öntvény (74) csatornájába folyik. Ezen elrendezés czélja az, hogy a folyadék egymás fölött fekvő vékony rétegekben és a másik folyadékkal, mellyel hőmérsékletét ki kell cserélnie, ellenkező irányban