18598. lajstromszámú szabadalom • Refrigeráló és jég előállítására szolgáló berendezés

- e áramoljék. A meleg folyadék ezek szerint a (73) csatornából lefelé folyik a (75) csa­tornába, míg a hideg folyadék (76)-ból (74)-be áramlik. Az egyes (105 107), (107 109), (109 111) stb. lemezpárok között természete­sen valamely alkalmas szigetelő anyagot is lehet elrendezni. A csavarorsók és a mere­vítések az egyes részeket egy egésszé tart­ják össze. A 11. ábrában a csapok illetve csavarok és a nyílások elrendezése van be­mutatva. A 12. ábrában a gáztalanító készülék egy módosított foganatosítási alakja van bemu­tatva, melyet a 3. ábrában föltüntetett el­rendezés helyett alkalmazhatunk. Ezen ké­szüléknek egyes részei a (84) tartályban vannak elrendezve. Az ammoniákoldat a (85) csövön át áramlik be és a negyedik haránt­lemezre folyik, melyről a (86) túlfolyási cső útján az alatta levőre és így tovább a leg­alsó lemezig áramlik; a legalsó lemez túl­folyási csöve az oldatot a (87) csészébe folyatja, melyből az a finom lyukasztással ellátott (88) lemezre kerül. Ezen lemezről a folyadék finom eső alakjában a (89) és (90) kigyócsövekre permetezik, melyek a fo­lyadékot fölhevítik. Az első kigyócsövet a mótor fáradt gőzével tápláljuk és ennek le­csapódó vizét szivattyú segélyével vissza­szállítjuk a gőzcsatornába. A második kigyó­cső közvetlen összeköttetésben áll a gőz kazánnal és kondenzácziós termékei ennél­fogva tiszta vízből állanak, melyet tehát előnyösen átlátszó jég gyártására használ­hatunk föl. Ha nem ilyen jeget akarunk előállítani, akkor az utóbb leírt elrendezésnek nincs különös czélja; ez esetben a kigyócsövet más módon is hevíthetjük föl, ill. a gép fáradt gőzével táplálhatjuk és ekként a fű tő -föiiiletet lehetőleg megnagyíthat juk. A kigyó­csövek helyett, különösen nagy készülékek­nél, előnyösen egyenes csöveket alkalmaz­hatunk. A készüléket ezen esetben két részre osztjuk, még pedig egy vízszintesre, mely az elgőzöltetésre szolgál és egy fiig. gélyesre, mely a rektifikáczióra szolgál. A kigyóesövek által közölt hő következ­tében az ammoniákgőzök kiválnak az oldat­ból és a (91) kamra fölső részébe szállnak, mely kamra a fölső (87) és (88) lemezekből és a perforált (92) fémlemezből van képezve. A gáztalanításnál képződő hab, a perforált fémlemezen átszoríttatván, csöppfolyósítta­tik. Az ily módon nyert folyadék vissza­csurog a (84) tartály fenekén lévő oldatba, míg a gázok szabaddá válnak és a (87 88) lemezek fölött lévő (93) teret kitöltik. A gázok ezután a (94) csövekbe áramolnak, melyek mindegyike egy-egy mosókészűléket képező haranggal van leborítva. Ezen ha­rangok, melyek a lemezeken vannak elren­dezve, a 13. ábrában is föl vannak tün­tetve. A gázok tehát kénytelenek az összes harántlemezeken végigáramolni, miáltal a gáz a minden lemez fölött lévő folyadék által megmosatik. A gázok végül a vízfürdőben lévő (96) kigyóesövön át kiáramolnak. A lecsapódó vizet, valamint a (97) hengerben képződő kondenzácziós vizet alkalmas módon vissza­vezetjük a lemezekre, még pedig először is a (98) vezetéken keresztül a fölső három harántlemezre, mely utóbbiakat kizárólag ezen víz által boríttatjuk, mivel az kitűnő mosóközeget képez. A mosó víz a negyedik harántlemezen végre összekeveredik a kí­vülről beömlő folyadékárammal. A gázokat a (99) csövön át a 3. vagy a 14-. ábrában bemutatott telítő készülékbe ve­zetjük. A gáztalanított folyadékot egy a (84) tar­tály alsó részében elrendezett, esetleg per­forált fémlemezből álló ernyő által körül­vett csövön át az (f) hőcserélő készülékbe folyatjuk, a mint azt már az 1. és 2. ábrák kapcsán megemlítettük. A telítő készüléknek a 14. és 15. ábrák­ban bemutatott módosított foganatosítási alakja a (101) tartályból áll, melyben a (102, 103, 104) és (125) kigyóesövek vannak el­rendezve ; ez utóbbiak száma természetesen változtatható. Fölül nagy fölületet képező lemezek vannak elrendezve, melyek a mo­sási folyamat által még nem abszorbeált gázokat fogják föl. A hőcserélő készülékből a (127) csövön beáramló abszorpeziós folya­dék a fölső (126) lemezeken oszlik szét,

Next

/
Thumbnails
Contents