18598. lajstromszámú szabadalom • Refrigeráló és jég előállítására szolgáló berendezés

— 2 — föltüntetve, mely hajókon való alkalmazásra van szánva. A 24. ábra a légszivattyú némileg módosított foganatosítási alakjának metszete. j A 25. ábra az utóbbi egyik hengervégé- ! nek metszete. A 26. és 27. ábrák az abszorpcziós készű- i lék metszeteit tünteti föl. , A 28. ábra a fogyasztó készülék metszete. | A 29. ábra ez utóbbi alsó részének met- j szete. -A 30. ábra egy hőcserélő készülék metszete. A 31. ábra ugyanezen készülék gyűjtőterének metszete. A 32. ábra a megakasztó szelep metszete. A többi ábrák részleteket tüntetnek föl, melyekre a későbbiekben fogunk rátérni. Az 1. ábrában oldal- és a 2. ábrában fölülnézetben föltüntetett általános elrendezésnél (a) a refrigeráló kamra, (b) az abszorpcziós kamra, (c) a telítőkészülék, (d) a gáztalanító készülék, (e) a hidegcserélő készülék, (f) a hőcserélő készülék, (g) a mótor, (h) a légszivattyú, (i) a keringtető szivattyú a fagyaszthatlan hűtőfolyadék számára, (j) a gáztalanító készülék keringtető szivattyúja, (k) a telítő készülék keringtető szivattyúja és (I) azon kiegyenlítő szivattyú, mely a (c) készülék folyadékfölöslegét a (d) készülékbe vezeti. A (d) gáztalanító készülékbe először is 22° hőmérsékletű ammóniákoldatot vezetünk be mindaddig, míg az megfelelően meg nem telt; erre a (d) gáztalanító készüléket tetszőleges generátor által szolgáltatott vízgőzzel fölhevítjük, melynek vezetésére a (d) gáztalanító készülékben egy vagy több kígyócső van elrendezve. A folyamatot az által gyorsíthatnék, hogy a (d) készüléket a tűz közvetlen hatásának tennők ki. A hő hatása következtében az oldatban tartalmazott gáz 1 kihajtatik, mely az (in) csővezetéken át a (c) telítőkészűlékbe áramlik. Ezen telítőkészülék több kigyócsövet tartalmaz, melyekben hideg víz áramlik, és melyek ezáltal a már a (c) készülékben lévő ammó- , niákoldatnak túltelítését gyorsítják. Ennek következtében a (c) telítőkészülékben rendkívül telített oldat képződik, a (d) gáztalanító készülékben ellenben ammóniákban igen szegény oldat marad vissza. Ezen folyamat egy atmoszféra, sőt néha csak fél atmoszféra nyomásnál megy végbe. Ezen csekély nyomás következtében a gáztalanított folyadék az (n) csövön át a (d) gáztalanító készülékből az (f) hőcserélő készülékbe és ebből fölülről lefelé, továbbá az (ooo) csövön át a (b) abszorpcziós készülékbe iparkodik áramolni, melybe az a (p) szabályozó csapon át ömlik be. Másrészt az említett kis nyomás következtében a telített folyadék a (c) készülékből a (q) csövön át az (e) hőcserélő készülékbe áramlik, ebben fölülről lefelé végigfolyik és végül az (rr) csővezetéken át az (a) tartályba áramlik, ha ennek (s) szabályozó csapja nyitva van. A (h) légszivattyú a (t) és (u) csövek segélyével föntartja az (a) és (b) tartályokban a vákuumot. A két oldat, a melyek közül az egyik igen telített, a másik igen telítetlen, a (v) eső által egymással összekötött (a) és (b) tartályokban van, a nélkül, hogy bármi is akadályozná, hogy a telített oldat gáza a telítetlenbe áramoljék. Ennek következtében az (a) tartályban rendkívül élénk elpárolgás keletkezik, mely ismert módon refrigerál, míg másrészt a (b) tartályban megfelelően heves, meleget fejlesztő abszorpczió megy végbe. A refrigeráló (a) tartályban kigyócső van elrendezve, melyen keresztül az (i) szivattyú meg nem fagyó folyadékot keringtet; ezen folyadék refrigeráltatván, alkalmas csövön át elvezettetik és hideg hőmérsékletét megfagyasztandó közeggel, illetve hütendo térrel közli. A meg nem fagyó folyadékot, miután az hűtő hatását befejezte, megfelelően fölmelegedett állapotban az (x) és (y) csöveken át visszavezetjük a refrigeráló (a) tartályba. Az (x) cső az (i) szivattyúval van összekötve, mely a folyadékot az (y) csövön át az (a) tartályban elrendezett kigyóesőbe vezeti vissza. Az ekként visszavezetett folyadék az (a) tartályban újból lelüíttetik és ismét fölhasználható hűtőközeg gyanánt.