18598. lajstromszámú szabadalom • Refrigeráló és jég előállítására szolgáló berendezés

— 3 — Hogy az abszorpczió a (b) készülékben normális körülmények között és folytonosan menjen végbe, szükséges, hogy a (b) abszorpcziós készülékben fejlődő meleget elvezessük. Ezen ezélból a (b) készülékben kigyócsövet rendezünk el, melyen a (z) cső segélyével folytonosan hideg vizet áramoltatunk keresztül. Ezen víz az (1) csövön át a (c) készülékbe áramlik és ezáltal elvezeti a (b)ben fejlesztett összes meleget. Hogy a hatást folytonossá tegyük, a mi fontos a folyamatra nézve, az (a) tartályból távozó oldatot túl kell teli tenünk, a (b)-ből távozót ellenben gáztalanítanunk. Ezen követelménynek a (j) és (k) szivattyúk segélyével teszünk eleget. A (j) szivattyú a (2) csövön át fölszívja a (b) tartályban telítődött folyadékot és ezt a (3 3) csövön át az (f) hőcserélő készülékbe nyomja, melyben ezen folyadék az (f) készüléket az említett módon fölülről lefelé átáramló folyadék melegét is fölveszi. A folyadék végül a fölső (4) csövön át kiáramlik és az (5) csövön keresztül a (d) gáztalanító készülékbe jut. A (k) szivattyú a (6) vezetéken át a (2)ben gáztalanított folyadékot szívja föl és ezt a (7) vezetéken át az (e) hőcserélő készülék alsó részébe nyomja. A folyadék ezen készüléken át a fölső (8) csőbe áramlik és e közben az ezen készülékben fölülről lefelé végigfolyó folyadék melegét fölveszi, végül pedig a (8) csőből a (9) csövön át a (c) telítő készülékbe folyik. Ily módon állandóan kettős keringés megy végbe, és pedig: 1. a telített folyadék (a)-ban elpárolog és ott refrigerál; 2. a (b)-be áramló telítetlen folyadék elnyeli az (a)-ban kiszabaduló gázt. Ezen keringés a (d) gáztalanító és a (c) túltelítő készülék által, melyeknek segélyéével a hűtőfolyadék hatása következtében a (c) készülékben teljesen elnyeletik, még tökéletesbíttetik. Miután ezzel az általános berendezést megmagyaráztuk, áttérünk a berendezés egyes részeinek részletes leírására. A 3. ábrában hosszmetszetben a (d) gáz| talanít.ó készülék és a (c) telítőkészűlék van föl tüntetve. A (d) gáztalanító készülék tetszőleges számú egymással egyenlő és egymás fölött elrendezett szakaszból áll. A két fölső szakaszban egy-egy meghajlított (11) cső van elrendezve, melynek egyik vége az alsó szakaszba torkol, és melynek másik vége (12) nél akként van meghajlítva, hogy az a gáz mosására szolgáló (12) szerkezetet képezi. Ez utóbbit perforált fémlemezből is lehetne képezni. A két fölső szakaszban továbbá egy-egy fenekén elzárt (13) túlfolyási eső van elrendezve, melyek mindegyikébe egy (14) cső torkol. A (13) csövet a (15) harang veszi körül, mely alsó részén (16)-nál nyílásokkal van ellátva. A harang fölső részén a perforált (17) fémlemezt hordja, melyre a (13) túlfolyási csőből kiáramló folyadék átömlik és eső alakjában lefelé permeteztetik. A legalsó szakasz kigyócsővel van ellátva, mely egyrészt valamely tetszőleges gőzgenerátorral, másrészt pedig szivattyúval van összekötve, mely a kondenzált vizet a generátorba visszavezeti. A (c) telítő készülékben (3. ábra) egy vagy többb (18 19 20) kigyócső van elrendezve, melyeken közönséges víz áramlik keresztül. A telítő készüléknek alsó (21) része a perforált (22) fémlemez által van elzárva. A kigyócsöveket tartalmazó tér fölül is egy perforált fémlemezzel van elzárva. A készülék belül szivacsokkal, apróra tört tégladarabokkal vagy más effélékkel van kitöltve és fölül a (24) födéllel van elzárva. Ezen födélen a (25) biztonsági szelep van elrendezve, mely egy hüvelybe van zárva úgy, hogy a (26) csövön kiáramló gőzöket tetszőleges abszorpcziós tartályba vezethetjük és fölfoghatjuk. A nyitott vagy zárt (28) tartályban a (27) kigyócső van elrendezve, melyet víz áramol körül. Ezen víz a (18 19) és (20) kígyócsövekből áramlik be és a (36) csövön át távozik. Oldalt még külön tisztító készülék rendezhető el. A gáztalanító és a telítő készülék működési módja az előzők alapján könnyen megérthető. A gáztalanítandó folyadék ugyanis az (e) hőcserélő készülékből