18596. lajstromszámú szabadalom • Automatikusan kinyíló kengyel

A két (a) kengyelrészt a haszmlálati hely- ! zetben vagy az eredményes vonallal jelzett nyitott helyzetben a legkülönbözőbb mó­dokon rögzíthetjük. Az 5. ábrán látható kiviteli módozatnál ez a (g) korongokon keresztirányban meg­erősített egyenes (f) rúgók segélyével tör­ténik, melyek szabad végei a kengyeltalp bordái szögleteiben foglalnak helyet. Ha a lovas lebukásánál a lábfej — úgy mint azt 'előbb jeleztük — a kengyel ívére nyomást gyakorol, az (f) rúgók eme szög­letekből kinyomatnak és a kergyelrészek gyors elfordulásánál a nyíl irányában 90^­kal elfordulnak, minek következtében a két kengyelrészt a nyitott helyzetben rögzítik. A 6. ábrán látható kiviteli módozatnál az (a a) kengyelrészekkel két, a (c) talp alatt eltolhatóan ágyazott (f f) csap rög­zíti a használati helyzetben, minthogy eme csapok a (d) korongok rovátkáiba fogód­zanak és rúgók által ezekben rögzíttetnek. Ha az (a) részek hirtelen a nyíl irányá­ban forognak, a nevezett csapok a jel­zett rovátkákból kiemelkednek, de a ken­gyel kinyílása után automatikusan a ko­rong más rovátkáiba f'ogódzanak és a ken­gyelrészeket a nyitott helyzetben rögzítik. A 7—9. ábrán látható kiviteli módoza­tok alapelve egymással mindenben meg­egyezik, minthogy ezeknél a (d) korongo­kon (T. ábra) vagy az (a) kengyelek tá­masztó kivastagodásain (8. ábra) két vagy több tompaszöget képező (f) kiemelkedés vagy orr van alkalmazva, melyeket az (e) rúgók a (c) kengyleltlalp, illetőleg a (b) csapok csapágyhüvelyeinek hasonló módon alakított mélyedéseibe nyomnak és így a normális helyzetben rögzítenek. Ezek az (f) orrok azi (a) részek gyors elfordulásá­nál (hasonlóképen, mint az a 6. ábrán látható csapok) az említett kimélyedések­ből kiemelkedőnek és a rúgók hatása alatt az (a) kengyelrészek forgásának befejezté­vel a (b) csapok, illetőleg a (c) kengyel­talp más mélyedéseibe f'ogódzanak, hogy az (a) részeket a nyitott helyzetben rög­zítsék. A 12. ábrán alulnézetben, a 13. ábrán homloknézetben, a 15. ábrán oldalnézetben és a 14. és 1G. ábrán hosszmetszetben és ki­íesí/fcmetszetben ábrázolt kiviteli módozata nál a forgáöcsapok íd) korongjait három­szögalakú, boltozott (d) karélyok helyette­sítik, melyeket rendesen egy ívalakú (f) íúgó rögzíti a kengyeltalpnak a ka­rélyok. alakjának megfelelően kiképezett mélyedéseiben. A kengyel használatánál ebben az esetben is a kengyelre izeknek elő'refőrgását a (dj ütközők gátolják meg, melyek a kengyeltalp mellső részén öntcS által létesíttettek. A mint azonban a lo­vas lebukik és lába feje a kengyel két részét hirtelenül hátrafelé nyomja, a (d) karélyok is ebben az értelemben fordulnak el, az (f) rúgó vissxanyomá iával a letom­pított hátakkal a (c) talp letompított lépcső fokia fölé ugranak és az alsó talp­föiületen 45°-kal oldalirányban elfordul­nak. Az (f) rugót két (h) lemez oly módon erősíti meg a (c) talpon, hogy azt bár­mely lovász vagy katona könnyen le- és fölszerelhesse, ha, a.z a kengyel megtiszto­gatása czéljából szükségesnek látszanék. A 17—24. ábra a kengyel egy kiviteli módozatát mutatja, mely az előbb leírt ki­viteli módozattal szemben annyival előnyö­sebb, hogy szerkezete egyszerűbb és szi­lárdabb és hogy a kengyel gyoisabban ál­lítható össze és szedhető szét. Ez az utóbbi körülmény a kengyel tisztogatásá­nál különösen előnyös. Ez a kengyelszer­kezet a 17. ábrán oldalnézetben, a 18. ábrán elölnézetben és a 19. ábrán alulnézetben látható. A szóbán lévő kiviteli módozatnál az (a) kengvelrészek (d) tartóbütykei a kengyel­lel egy darabból vannak sajtolva vagy öntve. Hogy az ily módon alakított (a) ken­gyelrészeket a (c) talp hengeres vezeté­keiben elhelyezhessük, az utóbbiak oldalt (1) hasítékokkal vannak ellátva. Eme ha­sítékokon át az (a) kengyelfelek ellapuló részeit az említett vezetékekbe toljuk (17.

Next

/
Thumbnails
Contents