18515. lajstromszámú szabadalom • Erőátviteli szerkezet

- 10 -Ezen szerkezet működése a következő : Ha erőt viszünk át a pedálemeltyűkre, a forgattyútengely forgattatik és vele együtt az (I) hüvely is, mely utóbbi a (J) csapágyban forog és a (Q) korong forgatását hozza létre. Ha ez utóbbi forog, az (m) gyűrűk a (q) záró golyók által szakaszosan kapcsolatba hozatnak a (Q) koronggal, ez által a megfelelő (ni) karok közvetítésével az (U) gyűrű forgattatni fog. Az említett (U) gyűrű viszont a szemközt lévő (nl) karokat fogja forgatni, melyek azután a második (m) gyűrűsorozatot fogják forgatni, melyek a megfelelő (q) zárógolyók (9. ábra) segélyével egymásután kapcsolódni fognak a (Ql) koronggal és ez által a (Q2) lánczkerék fog forgattatni, mely a kerékpárt a szokott módon bocsátja. Ha a kerékpár haladásában fokozott ellenállás lép föl, föltéve, hogy a hajtóerő változatlan marad, az (U2) gyűrű el fog tolatni azon czélból, hogy az (U) gyűrű tengelyét a (H2) hajtótengelyhez képest kisebb exczentriczitású állásba vezesse. Ennek következtében a hajtó és hajtott szerkezetnek sebességaránya akként fog megváltozni, hogy a hajtott szerkezet azaz a (Ql) korong és annak (Q2) lánczkereke kisebb sebességgel fognak forogni, mint azelőtt. így tehát ezen szerkezetnél, ha a kerékpározó emelkedő vagy rossz útra érkezik, képes lesz azon túlerőltetés nélkül, bár kisebb sebességgel végig haladni. Ha azonban az ellenállás csökkentetik, az (U2) gyűrű és vele együtt az (U) gyűrű nagyobb exczentriczitású állásba tolódnak el és ez által nagyobb sebességarányt idéznek elő a hajtó és hajtott szerkezet közt, miáltal a kerékpározónak az előbbivel megegyező erőkifejtése a jármű nagyobb sebességű haladását fogja eredményezni, mint a mellyel nagyobb ellenállás esetén haladt. Ezen szerkezetben a (H2) tengely, az (I) hüvely és a (Q) korong a hajtószerkezetnek tekinthető, míg a (Ql) korong és a (Q2) lánczkerék a hajtott szerkezetnek, az (U) gyűrű a mozgatható vagy beállítható forgástengellyel bíró közvetítő szerkezetnek és végül az (nl nl) karok két (m m) gyűrűsorozatukkal a csuklóskarú átviteli elemeket képezik. Továbbá a ferde (ql) üregek (9. ábra) a bennölc ágyazott (q) golyókkal együtt a zárószerkezetet képezik. A 10. ábrában a jelen találmány tárgyát képező erőátviteli szerkezet alkalmas erő által hajtott gép előtéttengelyére való alkalmazásában van bemutatva. Az (R6) dob lazán van a (e) előtengelyre szerelve. Ezen dobot bármely alkalmas hajtó erővel forgathatjuk. Ezen szerkezetnek általános elrende ése ugyanaz, mint a 7. ábrában föltüntetetté, a hol is az (R6) dob foglalja el az (R3) gyűrűnek helyét. A hajtó szerkezet, mely a mozgást a dobról a közvetítő szerkezetre viszi át, némileg más, mint a 7. ábrában föltüntetett, minthogy nem áll csuklós karú emeltyűkből, hanem az 1. ábráéhoz hasonlóan egyenes karokból; a helyett azonban, hogy a dobon a karok hosszirányú hornyaival kapcsolódó peezkek volnának, a karok két teleskopszerűen elrendezett (10 17) részből állanak, melyeknél fogva a karok tengelyes hossza megváltoztatható. Ezen karoknak belső (17) tagjai kapcsolási gyűrűk alakjával bírnak és hasonlítanak a 9. ábrában föltüntetett csulóskarű emeltyűk belső tagjaihoz. Azok az (o3) hüvelyen vannak elrendezve, melyen az (o) tengely keresztülnyúl az (R6) hajtó dobtól az (R7) hajtott dobig. Ezeii hüvely az (F7) függő rúd által hordott (b3) gyűrűben van ágyazva. Az (F7) függő rúd fölső végéhez az (Sl) hüvely van ékelve, mely három hosszirányú (82) horonnyal és közbenső csavarmenetekkel ellátott részekkel bír. Az (Sl) hüvely a helytálló függő ((}7) csapágy belső részével kapcsolódik, mely csapágy szintén el van látva hornyokkal és közbenső csavarmenetekkel ellátott részekkel, úgy hogy az (Sl) hüyely vagy kiszabadítható a (Gr7) csevarmenetekkel ellátott részéből vagy avval kapcsolatba hozható. A csapágy belső válla és az (Sl) hüvely fölső része között az (s) spirális rúgó j van elrendezve, mely az (F7) rudat, ha az I szabadon mozoghat, leszorítja, a rúdnak