18515. lajstromszámú szabadalom • Erőátviteli szerkezet
— 11 — tengelye körüli egy harmad elforgást kölcsönözvén, minek következtében az (o3) liiively az (o) tengelyhez képest legexezentrikusabb állásába kerül. A (b3) gyűrű ellenkező oldalán az (o3) hüvelyen három (m7) kapcsolási gyűrű van elrendezve, melyek az (m6) emeltyűkkel együtt csuklóskarú emeltyűket képeznek, melyek a 9. ábrában föltüntettekhez hasonlók. Az (m6) részeknek külső végei az (R7) dob (17) peczkeivel kapcsolódnak, mely dob szintén lazán van az (o) tengelyre szerelve. Az (R7) dobról a hajtandó gépre a forgómozgás szíjáttétellel vitetik át. Az átviteli szerkezetnek hajtó (bal) oldalán lévő (16 17) karoknak elrendezése kizárja ezen oldalnak automatikus működését, mert a mint ki volt mutatva, csuklóskarú emeltyűk szükségesek az erőátvitelnek automatikus eszközlésére. Az átviteli készüléknek hajtott (jobb) oldala átviteli elemek gyanánt a csuklóskarú emeltyűk sorozatával van ellátva és ennélfogva az erőátvitelt automatikus módon végzi. Az előbbi ábrákban bemutatott szerkezetek mutatják, hogy minden működésben lévő csuklóskarú emeltyű kiegyenesedni, azaz szögét nagyobbítani igyekszik; ha pedig azon emeltyű fordított állásban van elrendezve, azaz nyitott szöggel, akkor összucsuklani fog igyekezni. A 10. ábrában bemutatott csuklóskarú emeltyűk állandóan összehajlani vagyis az (o3) hüvelyt konczentrikusan állásba vezetni igyekszenek. Ennélfogva az (s) rugónak és az (R7) dob megterhelésének egymással ellentétes hatásuk van; ha csekélyebb terhelés van az (R7) dobon, a hüvelynek nagyobb exczentriezitása és az (R7) dobnak nagyobb sebessége eredményeztetik, míg a hüvelynek kisebb exczentriezitása és az (R7) dobnak csekélyebb sebessége fog eredményeztetni a dob megterhelésének növekedése által. Az (s) rúgó hatását csak a megterhelésnek kell legyőznie, mert az egyenes emeltyűk a hajtó oldalon azon körülménynél fogva, hogy hosszirányban elcsúszhatnak, képtelenek bármily hatást is gyakorolni a konczentriczitás vagy exczentriczitás tekintetében, vagyis más szóval a rúgó nyomásnak a hajtó erőre nincs reakcziója. Ha bizonyos állandó sebesség kívántatik és az átviteli elem automatikus működése megszakítandó, az (F7) függőrúd először függélyes irányban eltolatik, a rúgó tágulása ellenében a kivánt állásba és ezután 120°-al elforgattatik, úgy hogy csavarmenetekkel ellátott részei a (G7) függő csapágy belső csavaros részeivel kapcsolódnak; az (F7) függőrúdnak magasabb vagy mélyebb állása az (o3) hüvelynek kisebb vagy nagyobb exczentriczitását fogja okozni és következésképen az (R7) dobnak és az általa hajtandó gépnek kisebb vagy nagyobb sebességét fogja előidézni. Ha a függő rudat még egyszer elforgatjuk, az függő csapágyából kikapcsoltatik és ez által a közvetítő erőátviteli elemeknek automatikus működési képessége a megterhelés ellenállásának arányában vissza adatik. Világos, hogy az előbbiekben leírt erőátviteli szerkezetet akként módosíthatjuk, hogy az minden oly esetben alkalmazható legyen, a mikor állandó erőnek változó terhelési ellenállásokat kell legyőznie és azokhoz automatikusan alkalmazkodnia. Azt nemcsak kerékpárokra és előtéttengelyekre, hanem csekély változtatásokkal automobilokra, emelőgépekre, szerszámgépek orsóira és más gépelemekre is alkalmazhatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Erőátviteli szerkezet, jellemezve a hajtó és hajtott szerkezet közé igtatott közvetítő szerkezet által, melynek alkalmazásával a mozgás átviteli emeltyűk segélyével a hajtószerkezetről a közvetítő szerkezetre és ugyanugy a közvetítő szerkezetről a hajtott szerkezetre vitetik át akként, hogy a megterhelésnek, illetve az ellenállásnak a sebesség rovására való módosításánál a kifejtett erő állandó marad. 2. Az 1. alatt igényelt szerkezetnek egy foganatosítási alakja, jellemezve egy beállítható (ol) tengelyen ülő két (R4 R5) gyűrűből álló közvetítő szerkezet és