18515. lajstromszámú szabadalom • Erőátviteli szerkezet

9 lesz, mint az első sorozaté, ennélfogva a második egyenes vonalú eredő nagyobb lesz, mint az első és a közvetítő szerkezet tengelye kisebb exczentriczitású állásba fog el tolatni mindaddig, míg a két eredő között egyensúly nem jön létre, mint azt az előbb tárgyaltuk. Azon czélból, liogy megakadályozzuk, hogy a részek bármikor is oly állásba kerüljenek, melyben az első és a második sorozat két működő átviteli eleme ugyanazon pillanatnyi szögsebességgel bírnának, meg kell akadályoznunk, hogy a közvetítő szerkezet tengelye bármikor is konczentrikussá váljék a hajtó és hajtott szerkezeteknek tengelyeivel. Ezt az által érhetjük el, hogy a csúszó karoknak a konczentrikus állás felé való mozgását bármely alkalmas módon határoljuk,'' pl. a (z) peczek által. A 6. é3 7. ábrákban az erőátviteli szerkezetnek módosított foganatosítási alakját mutatjuk be. Ezen szerkezetben az átviteli elemeket a helyett, hogy a hajtótengely által működtetnők, mint a 4. és 5. ábrákban az (R3) gyűrű által működtetjük, mely a hajtó tengelyre van szerelve ós mely a mozgást a közvetítő szerkezetre ugyanúgy viszi át, mint a miként a 4. és 5. ábrákban föltüntetett közvetítő szerkezet a hajtott tengelyre. A mozgásátvitel a közvetítő szerkezetről, a mint az a 6. és 7. ábrákban föl van tüntetve, hasonló módon van foganatosítva, mint a hajtó tengelyről a közvetítő szerkezetre való mozgásátvitel, mely a 4. és 5. ábrákban van bemutatva. A hajtó tengely és az átviteli elemek a közvetítő szerkezetre működnek és ez utóbbi átviteli elemei által egészen úgy gyakorol hatást a hajtott tengelyre, mint a 4. és 5. ábrákban bemutatott hajtó tengely átviteli elemei által a közvetítő szerkezetre és ez utóbbi a közvetítő elemek második sorozata által a hajtott tengelyre. A 6. és 7. ábráknak betüzése teljesen anolog a 4. és 5. ábrákéval úgy, hogy az abban föltüntetett szerkezet működésének leírása teljesen fölhasználható a 6. és 7. ábrákban föltüntetett két átviteli elemsorozat működésének megmagyarázására. A 8. ós 9. ábra a jelen találmány tárgyát egy kerékpár haj főtengelyén való alkalmazásában tüntetik föl. (H) a szekrény, tHl) a pedálemeltyű, mely a czélszerűen vele egy darabban készült (H2) forgattyútengellyel bír, mely keresztül nyúl a szekrényen. A tengely másik végén a (H3) pedálemeltyű van elrendezve, mely a forgatytyútengelyhez a (H4) kapcsológyűl ü segélyével van megerősítve. A tengelyhez és a pedálokhoz van a velük együtt forgatható (I) hüvely erősítve, mely a súrlódást csökkentő (J) golyókra van szerelve, mely golyók a (H) szekrény (n) csapágyai által hordatnak és azokban forognak. Az (I) hüvelyhez a (Q) korong van csavarolva, mely a (ql) üregekkel bír, melyekben a (q) záró golyók vannak elrendezve. A (Q) korong körül három (m) gyűrű van elrendezve, melyek mindegyike az (nl) karral összekötött (n) peczket hordja. Ezen (nl) karok másik végüknél fogva a forgatható és velük együtt elmozgatható (U) gyűrűnek (n2) peczkeire vannak szerelve. Azon czélból, hogy az (U) gyűrűt forgathatóvá tegyük, az az (U2) gyűrűnek (Ul) golyós csapágyában forgathatóan van elrendezve, mely (U2) és (U3) csapon van elrendezve, mely körül lengéseket végezhet. Az összes részek akként vannak elrendezve, hogy az (U) gyűrű forgástengelye sohasem válik a (H2) tengellyel konczentrikussá, még pedig ez az által akadályoztatik meg, hogy az (U2) gyűrűnek egy éle a szekrénnyel érintkezésbe jön. Ezen szerkezet segélyével az (U) gyűrű képes kevéssé exczentrikus állásból nagyobb exczentriczitású állásba elmozdulni. Az (U) gyűrűnek ellenkező oldalán szintén vannak (n) peczekkel ellátott (m) gyűrűk, mely az előbb leírtakhoz hasonlítanak, és melyek az (U) gyűrű (n2) peczkéivel vannak csuklósan összekötve. Az (I) hüvelyen a (Ql) korong van lazán elrendezve, mely a (Q2) lánczkerékhez van csavarolva. Ezen keréknek és a hozzákapcsolt alkatrészeknek a (H) szekrényben való forgatására golyós csapágy van elrendezve.