18515. lajstromszámú szabadalom • Erőátviteli szerkezet
- 8 -Ha már most a közvetítő szerkezet és a hajtott szerkezet közötti sorozatát a csuklóskarú átviteli elemeknek tekintjük, azt látjuk, hogy ezen készülékeknek a közvetítő szerkezettel való (i2) összeköttetési pontjai megfelelő módon diametrikusan szemközt vannak a hajtószerkezet és a közvetítő szerkezet közötti korrespondeáló csuklóskarú átviteli elemek (il) összeköttetési pontjaival (4. ábra). Továbbá azon szög, melyet ezen átviteli elemek két tagjának hosszirányú tengelyei pillanatnyilag képeznek, ellenkező előjelűek, mint az átviteli elemek első sorozata által képezettek vagyis más szóval, az átviteli elemek első sorozatának középcsapjai mind az átviteli elemeknek a közvetítő szerkezettel való összeköttetési pontjain átmenő sugaraktól egy oldal felé fekszenek, míg az átviteli elemek második sorozatának középcsapjai mind a megfelelő sugarak ellenkező oldalán fekszenek. Megjegyzendő, hogy ezen szerkezetben, valamint az 1. és második ábrában feltüntetettben a hajtott szerkezet azon átviteli elem segélyével forgattatik, mely az idő szerint a vízszintes sík alatt és a függélyes síkhoz legközelebb van. Ugyanazon sorozat többi átviteli elemei forgástengelyükön a közvetítő szerkezet által üresen menesztetnek körül és csak akkor jönnek működésbe, mikor a vízszintes sík alá kerültek és egymásután azon állásba vezettetnek, melyben a függélyes síkhoz legközelebb esnek. Ha a második sorozat (m2) átviteli elemének (c6) kilincse vagy más záróelem által a hajtott szerkezettel kapcsolatba hozatik, az oly egyenesvonalú eredőt hoz létre, mely ellenkező irányú, mint az első sorozat működő átviteli eleme által eredményezett. Ezért, minthogy az első sorozat működő átviteli eleme által létrehozott eredő (melyet első eredőnek fogunk nevezni) a következő szerkezet tengelyét nagyobb exczentriczitású állásba igyekszik vezetni és minthogy a második sorozat működő átviteli eleme által létrehozott eredő (melyet második eredőnek fogunk nevezni) a következő szerkezet említett tengelyét kisebb exczentriczitású állásba igyekszik vezetni, az erádmény az lesz, hogy a tengely vagy egyáltalában nem fog elmozdulni, vagy pedig oly irányban, melyben az eredő nagyobb. Minthogy azonban a közvetitő szerkezet tengelyeinek eltolása az első és második sorozat működő csuklóskarú átviteli elemeinek azon képességében, hogy megfelelő egyenesvonalú eredőket hoznak létre, változást okoz, mi a csuklós karú elemek két tagja által képezett szög megváltozásának tulajdonítandó, és minthogy a mint az a rajzokból kitűnik, az első eredő növekedése a második eredő csökkenése által idéztetik elő és fordítva, a közvetítő szerkezet tengelyének automatikus eltolatása, mely az által eredményeztetik, hogy az egyik eredő nagyobb a másiknál, egyensúlyt fog létre hozni azon eredők közt és ez által a közvetítő szerkezet tengelyének eltolását mindaddig meg fogja akadályozni, míg az egyenesvonalú eredők egyensúlya újból meg nem zavartatik. A két egyenes vonalú eredők egyensúlyának ezen megzavarását a hajtott szerkezet megterhelésében beálló változás idézi elő. Ha pl. a megterhelés hirtelen növeltetik, annak kezdeti hatása az volna, hogy a hajtószerkezet haladását lassítsa és így a második sorozat működő csuklós karú elemét megrántsa és a közvetítő szerkezetnek forgató nyomatéka következtében ezen működő csuklós karú átviteli elem igyekszik az általa bezárt szöget hirtelen megnövelni azaz kiegyenesedni. Egyidejűleg azon átviteli elem késleltetni igyekszik a közvetítő szerkezetet és így az első sorozat működése csuklós karú átviteli elemét is kiegyenesíteni igyekszik. Ha már most a közvetítő szerkezetnek tengelye konczentrikus a hajtott és a hajtó szerkezetek tengelyeivel, a hajtott szerkezet megterhelésének növelése által előidézett ellenkező egyenes vonalú eredők egyenlők lesznek, minek következtében a kőzveíttő szerkezet tengelye egyáltalában nem mozdul el. Ha azonban a közvetítő szerkezet tengelye exczentrikus, a második sorozat működő átviteli eleme kissé összehajlottabb állásban