18515. lajstromszámú szabadalom • Erőátviteli szerkezet

_ 4 _ nek távolsága (mikor a vízszintes sík fölött van). Ezért az (L2) karon lévő (c2) kilincs annyival gyorsabban fog mozogni a (cl) kilincsnél, mint a hányszor az (11) peczeknek az (o) tengelytől való távolsága nagyobb az (12) peczeknek ezen tengelytől való távolságánál. Minthogy azonban a (cl) kilincs a (d) koronghoz van kapcsolva és az ennélfogva ugyanoly kerületi sebességgel halad, mint ezen korongnak kerülete, minthogy továbbá a (c2) kilincs nagyobb kerületi í sebességgel halad, mint a (cl) kilincs, ennélfogva a c2 kilincs nagyobb kerületi sebességgel halad a (d) korong kerületénél. Ebből következik, hogy a (c2) kilincs és a (d) korong közötti súrlódás hozzá fog járulni a (c2) kilincsnek működésen kívül való tartásához és ezen kilincs csupán végig fog csúszni a (d) korong kerületén. Mikor az (Ll) kar tengelye körűi a vízszintes sík fölötti állásából (melyben az 1. ábrában van föltüntetve) ezen sík alatti állásába mozdúl el, működő emeltyű-karja azaz az (R4) gyűrűvel való összeköttetési pontja és az (o) tengely közötfi távolság fokozatosan kisebbedik, míg a mikor az (L2) kar a vízszintes sík alatti állásából) (melyben az az 1. ábrában van föltüntetve azon sík fölötti állásba mozdul el, működő emeltyűkarja nagyobbodik. A mikor az (Ll L2) karok az (Rí) gyűrűvel való megfelelő összeköttetési pontjukkal a vízszintes síkban fekszenek, az (Ll, L2) karoknak működő emeltyűkarjai egyenlők lesznek és a (cl c2) kilincsek egyenlő kerületi sebességgel fognak haladni. Következéskép ezen pillanatban mindkét kilincs hozzá lesz kapcsolva a (d) koronghoz. Minthogy azonban (Ll)-uek működő emeltyűkarja állandóan kisebbedik, még akkor is, mikor az a vízszintes sík alá került, a (cl) kilincs gyorsabban fog kezdeni haladni, a (d) korong kerületénél, ezáltal ki fog kapcsoltatni azaz csúszni fog a korong kerületén. Továbbá, minthogy az (L2)-nek működő emeltyűkarja folytatólag növekedik, még azután is, hogy azon kar a vízszintes sík fölé került, (c2) kilincse nem fog már gyorsabban haladni, a (d) korong kerületénél és ennélfogva ez utóbbi az említett kilincset bekapcsolt állásában fogja megtartani, miáltal az (L2) kar fogja átvenni az (R4) gyűrű forgátását, míg az (Ll) kar hasznos munka végzése nélkül fog az (o) tengely körűi forogni mindaddig, míg nem kerül ismét a vízszintes sík fölé. Ily módon az (Ll L2) karok váltakozva hozzákapcsoltatnak a hajtószerkezethez illetőleg attól kikapcsoltatnak és ezáltal i váltakozva idézik elő az (R4) gyűrű forgatását, Más szavakkal, ha egy átviteli elem a vízszintes sík fölött van, az hozzákapcsoltatok a (d) koronghoz és hajtani fogja a közvetítő szerkezetet, míg ha az a vízszintes sík alatt van, kapcsolata megszűnik a (d) koronggal és a közvetítő szerkezet forgása által körülmenesztetik, míg ismét működő állásába kerül. Ha az átviteli szerkezetnek minden sorozatában kettőnél több átviteli emeltyűt alkalmazunk, pl. három egymástól egyenlő távolságban elrendezett átviteli elemet (4. és 6. ábrák), csak azon átviteli emeltyű fog bekapcsoltatni a hajtószerkezetébe, mely legközelebb van a függélyes síkhoz és a vízszintes sík fölött van, míg az összes többi átviteli emeltyűk a közvetítő szerkezet forgatása által körülmenesztetnek és a hajtószerkezetekkel való kapcsolatukból kikapcsoltatnak. Ha minden átviteli elemsorozatnál csak két átviteli emeltyűt alkalmazunk. (1. és 2. ábrák), a közvetítő szerkezet változó sebességgel forgattatik, mely változás a minimumról a maximumra emelkedik, hogy aztán ismét minimumra csökkenjen. Az első minimális sebesség akkor lép föl, mikor az átviteli emeltyűnek a közvetítő szerkezettel való összeköttetési pontja a vízszintes síkban fekszik és oly irányban mozog, hogy az azon sík fölé kerüljön. Ezen időpontban a közvetítő szerkezetnek szögsebessége épen egyenlő a hajtószerkezetével. Mikor az említett emeltyű a vízszintes sík fölé emelkedik, szögsebessége állandó marad, míg a közvetítő szerkezetnek szögsebessége fokozatosan növekedik mindaddig, míg az átviteli emeltyűnek a közvetítő szerkezettel való