18515. lajstromszámú szabadalom • Erőátviteli szerkezet
hogy azok a mikor zárnak a (d) korong kerületéhez szorulnak, ha pedig ki vannak kapcsolva, akkor azon végig csúsznak. A közvetítő szerkezet és a hajtott szerkezet közötti átviteli szerkezetet ós az említett átviteli szerkezeteket a hajtott szerkezettel összekapcsoló zárószerkezetek hasonlók az épen leírtakhoz azon különbséggel, hogy azok fordított sorrendben vannak elrendezve. Az eddig leírt szerkezetnek működési módja a következő: Ha az (o) tengely forgattatik, annak (d) korongja szintén forogni fog. Ha már most föltételezzük, hogy a közvetítő szerkezetnek tengelye, vagy más szóval az (ol) tengelynek középvonala konczentrikus az (o) tengellyel, a (d) korongnak forgása (a nyíl irányában) a (cl, c2) kilincsek által az (Ll illetőleg L2) karokat a (d) koronghoz fogja kapcsolni és így azon karoknk az (ol) tengely körűi való forgását fogja előidézni, minthogy az (Ll L2) karoknak külső végei az (R4) gyűrűhöz vannak erősítve, ez egyúttal az (R4) gyűrűt is forgatni fogja tengelye körül. Minthogy az (R4 és R5) gyűrűk az (o) tengelyhez vannak erősítve, az (R4) gyűrű forgatása az (R5) gyűrű forgatását fogja előidézni, mely utóbbinak forgatása az (L3, L4) karoknak a hajtott (k) tengely körül való forgását okozza és a (c3, c4) kilincseknek a (dl) kerületével való súrlódása következtében ezen kilincsek a koronghoz kapcsoltatnak és így az utóbbi kénytelen lesz az (L3 L4) karokkal és a közvetítő szerkezettel együtt forogni. Világos tehát, hogy ha a közvetítő szerkezet tengelye konczentrikus a hajtó és a hajtott szerkezet tengelyeivel, a hajtószerkezet a hajtott szerkezetet ugyanoly sebességgel fogja működtetni, mint a mellyel önmaga bír. Ha már most a közvetítő szerkezetnek forgási tengelye akként tolatik el, hogy a helyett, hogy konczentrikus volna a hajtó és hajtott szerkezetek tengelyeivel ezekhez képest exczentrikus, más működés fog beállni. Ezen működés leírásának egyszerűsítésére két segédsiknak fogalmát akarjuk megállapítani. Ezek a következők: A közvetítő szerkezet és a hajtószerkezet tengelyein áthaladó ábrát, mely az (A) síkot az y—y vonalban metszené, függélyes síknak fogjuk nevezni. A hajtószerkezet tengelyével összeeső és a függélyes síkra merőleges síkot, melynek a 2. ábrával való metszése az 1. ábrában az x—x vonallal van föltüntetve, vízszintes síknak fogjuk nevezni. Világos, hogy a függélyes síknak azon része, melyben a közvetítő szerkezet tengelye van elrendezve, az említett vízszintes sík fölött van, míg ellenkező része azon sík alatt van ezen kifejezések az 1. ábrában föltüntetett helyzettel lévén összhangzatban. Megjegyzendő azonban, hogy azon kifejezések csak viszonylagosak és mint ilyenek veendők tekintetbe, mert ha a hajószerkezet tengelye függélyes állásba tolatik el^ a «fölött» és «alatt» kifejezéseket nem alkalmazhatjuk szokásos értelmükben. Ezen magyarázat után le fogjuk írni az 1. és 2. ábrákban fölfüntetett szerkezetnek működését. A 2. ábrából, hol a közvetítő szerkezetnek tengelye a hajtó szerkezetéhez képest exczentrikus állásában van föltüntetve, láthatjuk, hogy a (d) korongnak az 1. ábrában rajzolt nyíl irányában való forgása azt fogja okozni, hogy a (cl) kilincs, meg a vízszintes sík fölött van, (Ll) karját az említett koronghoz fogja kapcsolni és azon kar az (R4) gyűrűt a (d) koronggal együtt a (d) korongénál annyival nagyobb kerületi sebességgel fogja forgatni, mint a hányszor az (II) peczeknek az (ol) tengely középvonalától való távolsága nagyobb a (d) korong kerületének az (ol) tengelytől való távolságnál. Minthogy azonban az (R4) gyűrű peripheriája minden részének egyenlő kerületi sebességgel kell forgatnia, a vízszintes sík alatt lévő (12) peczek az (ol) tengely körül ugyanoly kerületi sebességgel fog forgattatni, mint az (II) peczek, mely előbbi az (L2) karral való kapcsolatánál fogva ez utóbbit szintén forgatni fogja az (o) tengely körül. A közvetítő szerkezet tengelyének exczentriczitásánál fogva az (12) peczeknek távolsága az (o) tengelytől (mikor a vízszintes sík alatt van) kisebb, mint az (II) peczek-