18487. lajstromszámú szabadalom • A vonat által működtetett vasúti sorompó

3 -vagy piszoknak az egyes szerkezetek közé való kerülésének elhárítása czéljából. Miután az (A) vagy (B) sín legmélyebb helyzetét elérte, szükséges, hogy egy alkalmas rögzítőkészűlék által addig lenn tartassék, míg a vonat a sorompó mellett el nem haladt. Egy ilyen rögzítőkészűlék az 1. ábrán van vázolva. Ezen készülék egy (11) akasztóból áll, mely a kellő pillanatban a sínnek (12) nyúlványába kapaszkodik és azt ez által legmélyebb helyzetében rögzíti. A (11) akasztónak ezen bekapaszkodása egy (13) rugóval egy (14) terheléssel, vagy egyéb alkalmas módon érhető el. A (11) akasztóra továbbá egy második (15) kötél- vagy drótvezeték vége van erősítve, mely az első vezetéket az alább leírt módon ismét kioldja, mihelyt a vonat a sorompó túlsó oldalán lévő (B) sínt lenyomja. A sorompóval közvetlen összeköttetésben álló középső (C) készülék, mely, mint fönt említtetett, a 2—4. ábrákban van külön föltüntetve, lényegében egy forgathatóan és vízszintesen ágyazott (Ifi) tengelyből áll, melyre három (17 18 19) dob van alkalmazva, melyek azonban a (16) tengelyre lazán vannak fölhúzva és melyek közül a két külső (17 és 19) dob a (Ki) tengelyen axiális irányban is eltolható. A középső (18) dobot egy (20) vezeték gátolja ezen eltolódásban. Közte és a (16) tengely között egy (21) szelencze, vagy hüvely van axiálisan eltolhatólag és a (16) tengelytől és a (18) dobtól függetlenül, foroghatóan beágyazva. A (18) dob kerületének egy pontján a (22) sorompóval összekötött (23) kötélnek vagy más húzóközegnek vége oly módon van megerősítve, hogy a kötél a (18) dob forgása alkalmával ennek kerületére föltekerődik, ez által a (22) sorompót lehúzza és ez által az átjárót elzárja, míg a (18) dob visszaforgatása alkalmával a (22) sorompó (24) ellensúlya által ismét fölemeltetik és az átjáró szabaddá lesz. A külső (17 és 18) dobok kerületein a (2) kötél- vagy sodronyvezetékek (1. ábra) másik végei, valamint a (25) kötelek vagy lánczok (2. és 3. ábra) vannak megerősítve. Ezen megerősítés oly módon van eszközölve. hogy a (2) vezetékek letekerődésekor a (25) kötelek föltekerődnek vagy megfordítva, továbbá, mint az a 2. ábrán látható, hogy a (17) dob (2) sodrony vezetéke ezen dobról fölül, míg a (19) dob (2) vezetéke ezen dobról alul tekerődik le vagy megfordítva. Ezen utóbbi elrendezésnek az a czélja, hogy a (16) tengelynek, illetve az ezen tengelyre alkalmazott doboknak mindig ugyanazon forgásirány adassék, bármelyik oldalról gyakoroltassék is a húzás. A (25) kötelek, vagy lánczok (26) csigákon vezettetnek át és oly módon vannak (például (27) súlyok segélyével megterhelve, hogy a (17 és 19) dobokat letekerődésiik irányában forgatni és a (2) vezetékeket azokra föltekerni igyekeznek. A megterhelt (25) lánczok működése természetesen hasonló eredménnyel valamely más berendezéssel is teljesíthető. így például mint azt a 11. ábra mutatja, valamely rögzített (33) pontra egy (34) tekercsrúgónak egyik végét erősíthetjük, melynek másik vége a (17) illetőleg (19) dobbal van összekötve, mely esetben a (2) sodronyvezetékek letekerődése által megfeszített (34) rúgó ezen vezetékek húzásának megszűnése után a (17) illetve (19) dobot szintén eredeti állásába visszaforgatja. A (17 és 19) dobok mindegyike kerületén (17a) illetve (19a) (4. ábra) horonnyal bír, melybe a (36) illetve (37) pcczek nyúlik be. melyek alattuk fekvő vízszintes (36a) illetve (37a) emelőkre vannak alkalmazva, mely utóbbiak ismét (36b) illetve (37b) terhelt kötelek, vagy lánczok által állandóan s oly értelemben huzatnak egymás felé, hogy a (17) illetőleg (19) dobokat állandóan a 3. ábrán föltüntetett helyzetben igyekeznek tartani. Az ezen működést kifejtő (36b) illetve (37b) kötelek, vagy lánczok terhelése a mint rajzolva van, súllyal vagy pedig rugóval is történhetik. Azonos hatás ugyanis a (16) tengely végeire alkalmazott (38) spirálrúgókkal (12. ábra) is érhető el. A (17 és 19) dobok továbbá, mint az a 3. és 4. ábrán látható, a (18) középső dob felé fordított oldalaikon egy kapcsolásnak