18487. lajstromszámú szabadalom • A vonat által működtetett vasúti sorompó
_ 4 -egy részével vannak ellátva, melynek ellenrészei a középső (18) dob homlokoldalain vannak elrendezve, úgy hogy ezen dobok emelővel kapcsolhatók. A (17 és 19) dobok mindegyike kifelé fordított homlokoldalán egy (28) 3. ábra) hézaggal bír, melybe egyegy (29) peczek, vagy egyéb nyúlvány léphet be, mely egy-egy a (16) tengellyel szilárdan összekötött (30) tárcsára van erősítve. Ezen a külső dobok és a (30) tárcsák között alkalmazott kapcsolás helyett természetesen tetszőleges más kapcsolás is alkalmazható. A (30) tárcsák mindegyike azonkívül, kifelé fordított oldalán, egy vagy több (31) nyúlvánnyal van ellátva, melyeknek czélja és működése alább van megmagyarázva. A mint már említtetett a (18) dob és (16) tengely között egv (21) hüvely vagy szelencze van eltolhatóan beágyazva. Ezen hüvely végein akként van alakítva, hogy a (17 és 19) doboknak megfelelően alakított (17b és 19b) agyai (3. és 4. ábra) által, a doboknak egyik irányú forgatása alkalmával tengelyirányban eltolatik, (4. ábra), minthogy ezen elfordítás alatt nem képes az illető dob forgásában részt venni és pedig azon súrlódások következtében, melyek az eltolás alkalmával közte és az eltolandó oldalsó dob között, valamint ez utóbbinak hornya és az abba benyúló (36) illetve (37) kiiktató peczek között föllépnek. Az itt vázolt tengelyirányú eltolódás, azonban más eszközökkel is elérhető. így például a (17 és 19) oldalsó doboknak nagyobb átmérőt adhatunk, mint a középső (18) dobnak és a (18) dob és az oldalsó dobok közé egy oly kapcsolást alkalmazhatunk, mely egyszersmind ezen tengelyirányú eltolást is végzi; egy ilyen kapcsolás a 13. ábrán van föltüntetve. Ezen kiviteli alaknál az oldalsó dobok befelé fordított oldalaira (39) lejtős pályák vannak akként elrendezve, hogy az egyik oldalsó dob forgatása alkalmával ezen dob lejtős pályái a középső (18) dob kerületén elhelyezett (40) görgőkbe kapaszkodnak és ezáltal egyrészt ezen oldalsó dobnak a középső dobbal való kapcsolódását, másrészt egyidejűleg ezen oldalsó dob! nak a középső dobhoz való közeledését idél zik elő. Ezen kiviteli alaknál tehát a mint az a 13. ábrán látható, egy egyenes véj gekkel bíró (21) hüvely elegendő ezen ten-I gelyirányú eltolódásnak a túlsó oldalon lévő I dobra való átvivésére. | A (16) tengely egyik végére továbbá egy • (32) emelő van forgathatóan elhelyezve, | melynek egyik karját a (30) tárcsa külső oldalán megerősített (31) ütköző ezen tárcsa elforgatása alkalmával magával viszi. Ezen emelő végeire a rögzítő-készülékhez vezető (15) sodronyvezetékek végei vannak erősítve. Ezen elrendezésnek az a czélja, hogy az (A) és (B) sínek rögzítőkészűlékjei ismét megoldhassanak, miután a vonat a sorompót elhagyta és például mint ezt a 14. ábra mutatja a (16) tengely végeire forgathatóan ágyazott (32a) dobok által is helyettesíthető, melyekre a (31) nyúlványok által való továbbítás czéljából (32b) ütközők vannak alkalmazva, és melyeknek kerületein a (15) sodrony vezetékek végei tekerődnek föl, illetőleg le. Ezen elrendezés azon további előnnyel is bír, hogy mindegy melyik irányban forgattatik a (16) tengely a rögzítőkészülékek megoldása czéljából. ha a (15) sodronyvezetékek ezen forgatás előtt a 14. ábrán teljes vonallal kirajzolt helyzetet foglalják el. Egy további kiviteli alakja ezen berendezésnek a 15. ábrán van ábrázolva. Ez esetben ugyanis a (16) tengely mindegyik vége fölött egy-egy (32c) kétkarú emelő van elrendezve, melynek egyik karjára a hozzátartozó lejtőssín rögzítőkészúlékéhez vezető (15) sodrony vezeték vége van erősítve, míg másik karja (31) ütköző pályájába nyúlik bele. Ezeu elrendezés oly esetben lesz ajánlatos, a hol a helyi viszonyok nem engedik meg a kettős sodrony vezetéknek a dobjára fölülről, a másiknak alulról való rátekerését, és a hol kénytelenek vagyunk vagy mindkettőt fölül vagy mindkettőt alul letekerni, minthogy ilyen esetekben a (16) tengely egyszer az egyik, másszor a másik irányban forgattatik. Néha az is előfordulhat, hogy a (15) sodronyvezetékek egyike véletlenül valamivel
