18487. lajstromszámú szabadalom • A vonat által működtetett vasúti sorompó

— 2 — hossza nem volna elegendő a sorompó teljes elzárására. Ennélfogva ezen úthossz czélszerűen mindjárt a helyszínén, vagy pedig a sorompóval közvetlen összeköttetésben álló (C) berendezés közelében (1. ábra) áttétel útján megnagyobbítható. Az ábrázolt kiviteli példánál a könnyebb megérthetőség kedvéért föl van tételezve, hogy ezen áttétel az (A és B) sínek által közvetlenül mozgatott egyenlőtlen karú (1) emelők útján eszközöltetik, melyekre a középső szerkezethez vezető (2) kötél- vagy lánezvezetékek közvetlenül megerősíthetek. Minthogy ezen vezetékek vízszintes irányban | mozgatandók azon czélra legczélszerűbben könyökemelőket alkalmazhatunk (1. ábra). Világos azonban, hogy ugyanezen hatás más eszközökkel is elérhető. így például, mint az 5. ábra mutatja, két különböző nagyságú egymással mereven összekötött közös tengely körülforgó (3 és 4) fogaskerekeket is alkalmazhatunk, melyekbe (5) és (6) f'ogasrudak kapcsolódnak, melyek közül a kisebbik kerekbe kapaszkodó (5) fo- I gasrúd a függélyesen mozgó (A) sínnel, a nagyobbik kerékbe kapaszkodó (6) fogasrúd pedig a (2) kötél- vagy sodronyvezetékkel áll összeköttetésben, másrészt a nagyobbik (4) fogaskereket egy kötéldobbal is helyettesíthetjük, mely mint a fi. ábrán látható a (2) kötelet közvetlenül fölgombolyítja. Minthogy azonban gyorsvonatú közlekedéssel bíró pályáknál a vonatnak egy ilyen sínen való áthaladása egy másodpercznek csak kis tört részét veszi igénybe, ennélfogva a sorompók hirtelen elzárása folytán előállható balesetek elkerülése czéljából szükséges lesz az (A és B) sinek és a középső szerkezet közé oly berendezéseket igtatni, melyek az ékalakú sínnek hirtelen lökésszerű lefelé mozgását csillapítják. Ez például rúgóknak a (2) kötél- vagy sodronyvezetékekbe való iktatása által érhető el. Még czélszerűbb lehet a mozgatósinekkel légkompresszorokat olyképen összeköttetésbe hozni, hogy ezek a mozgatósinek lenyomatása következtében egy akkumulátort táplálnak, mely aztán a sorompók zárását vagy nyitását lassan eszközli. Az (A és B) sinek czélszerűen függélyesen vezettetnek és nyugalmi állásukban valamely berendezés által legmagasabb helyzetükben tartandók. Ennek elérésére szolgáló konstruktív eszközök ismét igen különbözők lehetnek. így például, mint a 7. ábra mutatja, ezen két czél együttesen elérhető, ha például a pályatestre egy függélyesen álló (7) oszlopot, mely cső is lehet, a sínre pedig egy (8) csövet alkalmazunk, mely a (7) oszlopot lazán befoglalja, oly czélból, hogy azon függélyes irányban mozgatható legyen. Ha most a (8) cső belsejében egy (9) rúgót helyezünk el, mely az (A), illetve (B) sín lenyomása alkalmával összenyomásra van igénybe véve, úgy a fönt említett két működés egy közös szerkezetben van egyesítve. Ezen szerkezetet természetesen biztonság czéljából minden sínen több példányban alkalmazhatjuk. Másrészt azonban például, mint a 8. ábrán látható, a vezetést a fölszorítástól külön is választhatjuk és egy (10) lemezrúgót, vagy (10a) (9. ábra) kötegrúgókat is alkalmazhatunk, mely esetben a sín hasonlókép több helyen van vezetve és alátámasztva. Oly pályákon, melyeken főkép gyorsvonatok közlekednek, a nagyobb menetsebességre való tekintettel egyáltalán szükséges lesz az (A és B) síneket hosszabbra méretezni. Minthogy pedig hosszú sinek vezetékeikben könnyen szorúlhatnak, ily esetben czélszerűbb lesz a leírt fajtájú vezetést egészen elhagyni és az (A), illetve (B) sínt akként ágyazni, mint az a 10. ábrán van vázlatosan ábrázolva. Ez esetben a sinek végei rögzített (35) támasztékokba kapaszkodnak és ennélfogva azon pillanatig, melyben legmélyebb helyzetüket elérték, egykarú emelőként nyomatnak le. Világos, hogy hasonló hatások sok más eszközzel is elérhetők. Az (A és B) síneket czélszerű lesz függélyes oldalfalak közt akként elrendezni, hogy azok ugyan akadálytalanul mozoghatnak, de nagyobb hézagok a sinek és oldalfalak között elkerültessenek, eső, hó