18387. lajstromszámú szabadalom • Hydraulikus fék vasúti járművek számára

alkalommal tehát a fékek teljesen megvan- I nak lazítva. Ha ellenben a kommutátornak emeltyűjét a (83) peczekhez forgatjuk el, úgy az elektromos áramot úgy a szivattyúnak (30) elektromágnesétől, mint a fékhengernek (57) elektromágnesétől elzárjuk. Ennek azonban egyrészről az a következménye, hogy a szivattyúnak (13 és 14) szelepei nem tartatván többé emelt állásban. A szivattyú által szivattyúzott folyadék (o) vezetéken át nem folyhat vissza a folyadéktartányba. Másrészről a fékhengernek (61) golyószelepe fészkére illeszkedvén, (49) kamra és (s) vezeték közt (48) szelep minden közlekedést elzár. Ennek következtében a szivattyú által nyomott folyadék (i) vezetéken keresztül, (46) visszacsapó szelepet fölemelvén, (41) hüvelybe jut és így a (40) hüvelynek fenekére nyomást gyakorol. Ennek következtében azonban maga a dugattyú is elmozgattatik, mindaddig, míg csak a folyadék egyedül a differencziális dugattyúnak igen csekély felületére gyakorol hatást. Mindaddig, míg a (71) szelep zárva marad, vagyis míg a szivattyúból jövő nyomás nem múlja fölül a (70) rúgó hatását, a folyadék a szivattyúból nem juthat a (35) dugattyúhoz. Az utóbbi mozgása közben csakis légköri nyomás alatt álló folyadékot szállít (b) tartányból, melynek nagyobb nyomását a (48) szelep megakadályozza. A (71) szelep oly módon van szabályozva, hogy mindaddig zárva marad, míg csak a fékhenger dugattyúja nem tette meg teljesen azon útat, mely a sarúknak a kerekek peremével való érintkezésbehozásához szükséges. Csakis ezen pillanatban jut a nagyobb szorítóerő érvényre. Midőn a (71) szelep föl van emelve, a nyomás alatt lévő folyadék a szivattyúból (i) vezetéken és (74, 73, 72) csatornákon át a (35) dugattyú háta mögé jut, míg egyidejűleg a (48) szelep zárva tartatik. Ha az elektromos áramot csakis a szivattyúnak (30) elektromágneséhez kapcsoljuk be, a szivattyú megszűnik folyadékot nyomni a fékhengerbe ; azonban a fékhenger dugattyúja mögött összegyülemlett s nyomás alatt lévő folyadék nem tudván visszajutni a folyadéktartányhoz, a sarúkra gyakorolt nyomás még mindig föntartatik, ezen állásnak a (84) peczek felel meg a kommutátoron. A fékezésnek részben vagy egészben való megszüntetése végett csak ismét hoszszabb vagy rövidebb ideig be kell iktatni az áramkörbe az (57) elektromágnest, minek következtében a fékhengerben lévő folyadék részben vagy teljesen visszavezettetik a (b) tartányba. (40) hüvelyből a folyadék, mint már említettük, (75) vezetéken át távolíttatik el. A (35) dugattyú mögött összegyülemlett folyadék a (49) kamrába áramlik, míg innen (56, 62 és 53) csatornákon át (50) kamrába jut, honnan (s) vezetéken át a folyadék-tartányba visszavezettetik. A 7., 8. és 9. ábrák oly készüléket mutatnak be, melynek segélyével szükség esetén az elektromos áram hatása helyettesíthető, vagyis melynek segélyével mechanikai úton szintén lehetséges a féknek megszorítása, meglazítása vagy megszorított állapotban való megtartása. Ezen készülék a szivattyúnak a fékhengerhez nyúló vezetékébe van beiktatva és egy oly ágazattal bír, mel}' a folyadéktartánnyal is kapcsolatban áll. Ezen készülék áll a (91, 92, 93) karmantyúkkal fölszerelt (90) ürös testből, hol az említett karmantyúk megfelelő csőkapcsolatok közvetítésével közlekednek a szivattyúval, a (b) folyadék-tartánnyal, illetve a fékhengerrel. A (90) ürös testben továbbá a két (94, 95) szelepfészek van kiképezve, melyek a (98) csapra szerelt (96 és 97) szeleptestek által elzárhatók. A (96 és 97) szeleptestek elrendezése folytán lehetségessé válik : 1. (94)-et megnyitni és (95)-öt elzárni; 2. (94)-et elzárni és (95)-öt megnyitni; 3. a szeleptesteknek közbenső elhelyezése mellett úgy (94)-et, mint (95)-öt megnyitni. A (98) csap (99) hüvelyben vezettetik és az itt elhelyezett (100) tekercsrúgó azon törekvéssel bír, hogy (96) szeleptestet állandóan (94) szelepfészekre szorítsa (mely megfelel a vonat közönséges haladásának).