18387. lajstromszámú szabadalom • Hydraulikus fék vasúti járművek számára

_ 4 _ a függélyes (53) csatorna legyen kiképezhető. mely alsó végénél összeköttetésben áll az (50) kamrával. A (47) kamrának fölső végét (54) süveg zárja el. mely (55) csavarszögek segélyével van az előbbihez erősítve. Ezen süvegben egy kamra van kiképezve, mely az (56) csatorna elzárására szolgáló szerkezetet foglalja magába, mely csatornának segélyével a süveg belső ürege és következésképen a (49) kamra is összeköttetésbe hozható a folyadék-tartánnyal. Az említett süvegnek külső oldalára (57) elektromágnes van erősítve, melynek magjai áthatolnak a süveg falazatán és az ennek belsejében elrendezett (58) fegyverzetet az elektromos áram , hatása alatt magukhoz vonzzák, mely fegyverzetet különben a szabályozható (59) tekercsrúgó a vasmagvaktól rendesen eltávolítva tartja. Az (58) fegyverzetnek az elektromos áram által gerjesztett vasmagvak által való elforgatásának megfelel azon (60) emeltyű kilengése, mely a (61) golyószelepnek fészkére való szorítására szolgál s ennek következtében (56) csatorna, vagyis a kompresszió-kamra összeköttetésbe jut a folyadéktartány belsejével. A (62) csatorna az (53) csatornának az (54) süveg belső üregével való összekapcsolására szolgál. A (63) csavardugasz a süveg belső terének elzárására szolgál, melynek kicsavarolása után az utóbbi megvizsgálható. Az (53) csatornába (64) csap van beiktatva, mely kívülről a (65) kézikerék közvetítésével beállítható. Az ezen csapon kiképezett (66) furatok segélyével a kapcsolat (49) kamra és (53) csatorna között létrehozható vagy megszakítható. Ezen csapnak segélyével tehát a féknek meglazítása akkor is lehetségessé válik, ha elektromos áram nincs jelen. Ennek szüksége különösen akkor fordulhat elő, hogy ha a vonatnak egyes járművei tolatás vagy hasonló müveletek miatt a többitől el vannak választva s így az elektromos áram megszakítása folytán a fékezés önműködőlég bekövetkezett! A csapnak elforgatása által a közlekedés azonban nem szüntettetik meg az (53) csatorna alsó és fölső része között, mivel ezen kapcsolat a (67 és 68) csatornák, valamint a (69) gyűrűhorony által állandóan föntartatik. Az (a) henger falába a (70) kamra van kiképezve (4. ábra), mely a (71) szelep befogadására szolgál, hol ezen szelepet a feszültségében kívülről szabályozható tekercsrugó állandóan fészkére szorítja. Ezen szelepnek fölemelkedése által a (72, 73 és 7-1) csatornákon keresztül (34) dugatytyúnak hátsó tére közlekedésbe lép a (41) hüvelynek mellső terével, midőn a nyomás az említett hüvelyben egy meghatározott fokot fölülmúl. A (34) dugattyúban kiképezett, igen csekély átmérővel bíró (75) csatornán át a (40 és l-l) hüvelyek közé behatolt folyadék a dugattyúnak visszafelé mozgása alkalmával kiszivatik. Az (a) hengernek mellső végét (76) süveg zárja el, mely (77)-nél tömítéssel bír és csavarszögek segélyével van a hengernek megfelelő karimájához erősítve. (78) egy tömítő-persely. Oldalt, (79)-nél (5. ábra) a henger falazatán egy furat van alkalmazva, melyhez a folyadék-tartánnyal kapcsolatban álló csővezeték csatlakozik. A dugattyúnak hengeres. (38) karmantyúja fölé a két részből álló (80) gyűrű van szerelve, mely (81) rúgó által szoríttatik a karmantyúhoz. Ezen gyűrű a sarúk megkopásának kiegyenlítésére szolgál. A vonatnak rendes haladása mellett a kommutátornak emeltyűje a (82) peczekhez állíttatik be és ez által az (u) forrásból eredő elektromos áram úgy a szivattyúnak (30) elektromágneséhez, mint a fékhengernek (57) elektromágneséhez elvezettetik. Ennek következtében azonban a szivattyúnak (13 ós 14) szelepei fölemeltetnek s az (o) vezetéken szívott folyadék nem nyomatik a fékhengerbe. Másrészről viszont a fékhengerben (60) emeltyű elbillen, ennek következtében (61) golyószelep fészkéről eltá| vozik és (49) kamra, valamint (s) vezeték, azaz a dugattyú hátsó tere és a folyadéktartány' között, kapcsolat létesíttetik. Ez