17989. lajstromszámú szabadalom • Csiptető kerékpárok és hasonlók légpárnás abroncsai sérüléseinek kijavítására

— 2 -fák egymástól bizonyos távolságban van- j nak és a (c) gyűrű egészen hátra van tolva. A pofák belső fölületén alkalmazott rovátkákat ennél a kiviteli módozatnál a kanálszerű kihajlítások pótolják, még pedig oly czélból, hogy a vastag automobil abroncsoknál elég nagy, a tömlő ránczai befogadására szolgáló tér maradjon. A csíptetőt a következő módon kezeljük: A külső védőpalást levétele után a kerékpárabroncs megsérült helyét keressük föl. Ha ezt megtaláltuk, a tömlő illető helyét a bal kéz hüvelyk és mutatóujja közé fogjuk, a csiptetőt jobb kezünkkel erre a helyre húzzuk, úgy hogy a tömlő kétszeresen összehajtogatva a fogó kiszélesedő (a) pofái között foglaljon helyet, minek megtörténte után a pofákat a (c) gyűrű eltolásával szorosan egymásra nyomjuk. Mert a lyuk ekkor a pofák között foglal helyet, a csíptető a kerékabroncsot tökéletesen elzárja. Ezután a csiptetőt a tömlőre fektetjük és a külső védőburkot ismét elhelyezzük. Hogy a (c) gyűrű el ne tolódhassék, a (b) száron egy kis (i) rúgó alkalmazható, úgy hogy a gyűrűt a rúgó fölött eltolhassuk, de a rúgó a gyűrű viszszafelé csúszását meggátolja. Ez az (i) rúgó azonban a legtöbb esetben fölösleges, minthogy a csiptetőt csak rövid ideig hagyjuk az abroncson. A 3. és 4. ábrán eme csíptető helyzete világosan látható arra az esetre, a mikor az abroncsot fölfújtuk, (d) a külső gummiabroncs, (e) a légtömlő, (f) a kerékkoszorú, (g) a kerékküllők. Látni lehet, hogy a tömlő a szakadás helyén össze van hajtogatva és a pofák közé van fogva, tehát két rétegben van a pofák között elhelyezve. A 3. ábra a kerékpár-abroncs részleges hosszmetszete, illetőleg oldalnézete, a 4. ábra a kerékpárabroncs keresztmetszete. Annak megfelelően, hogy a megsérült hely minő helyzetet foglal el, fogjuk a csiptetőt elhelyezni és a csíptető szárát a kerékabroncs görbületének megfelelően meghajlítani (3. és 4. ábra), vagy pedig a csíptető szárát nem hajlítjuk meg, mint az az 1. és 2. ábrán látható. Látjuk továbbá a rajzokból azt is, hogy a tömlőt akkor, mikor a csiptetőt ráfektetjük, könnyen meg lehet hajlítani és hogy a csíptető az abroncs fölfújásánál szorosan a tömlő- és védőpalást között foglal helyet. A csiptetőt menetközben az ábrázolt helyzetben hagyjuk, de a mint hazaérkeztünk, levehetjük és az abroncsot otthon kényelmesen kijavíthatjuk. Az (a) pofák oly szélesek, hogy ne csak kisebb sérüléseket, hanem nagy szakadásokat is kijavíthassunk. Ha a szakadás nagyon széles, akkor két csiptetőt alkalmazunk egymás mellett, vagy pedig az 5. ábrán látható csiptetőt használjuk. Ennél az (a) pofák igen szélesek és kanálalakban ki vannak hajlítva. Ezeken a pofákon két vagy több (b) szár van alkalmazva, melyeket az 5. ábrán a két szélső állásában látható (c) gyűrű rögzít. A gyűrűt oly mértékben toljuk el, hogy az automatikusan visszafelé ne csúszhasson, illetőleg hogy a csíptető ki ne nyíljék. A gyűrűt helyzetében azonkívül az (i) rúgó segélyével is lehet rögzíteni. A csiptetőt bádogcsik helyett drótból is lehet hajlítani. A drótot először a 7. ábrán látható módon hajlítjuk meg, a két végét pedig egymással összekötjük vagy összeforrasztjuk. Azután a két pofát egymásfelé fordítjuk és a szárakat egymásra fektetjük. Ennek megtörténte után a (c) gyűrűt húzzuk föl, a hajlítás helyét pedig kissé kihajlítjuk, hogy a gyűrű a szárról le ne csúszhasson. Ha a drótot a .7. ábrától eltérően nem keresztezve, hanem párhuzamosan helyezzük el, a csíptető a 6. ábrán látható alakot fogja fölvenni. A pofák ekkor kanálalak helyett laposak lehetnek, mert a tömlő ránczai elég helyet találnak a szárak között. A drótokat a hajlítás helyén spirál vonalban is meg lehet hajlítani, ekkor a spirális rész rugalmassága a szárakat távolítani fogja egymástól, vagy pedig egymásra fogja szorítani. Hogy a tömlő megsérülését elkerüljük, a pofákat gummival vagy más alkalmas anyaggal be lehet vonni.