17916. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ipari és laboratóriumi czélokra szolgáló erjesztési folyamatok foganatosítására

Megjelent 1!)()(). évi április hó 30-án. MAGY. SZABADALMI Kia HIVATA L SZABADALMI LEI RAS 17916. szám. IV/I>. OSZTÁ LY. Eljárás és berendezés ipari és laboratóriumi czélokra szolgáló erjesztési folyamatok foganatosítására. BARBET EMIL MÉRNÖK PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 november hó 11-ike. Az élesztő hatásos voltát és szaporító képességét, a mint az ismeretes, főképen levegőnék beáramoltatásával növeljük, föltéve, hogy a czefre az alkalmas tápanyagokat tartalmazza. A levegőnek beáramoltatása azonban bizonyos nehézségekkel jár, mivel az ipari erjesztés ezéljaira szolgáló mélyebb tartályok szellőztetése czéljából a levegőt egy a tartály fenekén elrendezett finom lyukakkal ellátott csövön át kell beszorítanunk, a mikor is csak nehezen sikerül a levegőt az említett cső összes finom nyílásán át egyenletesen keresztülnyomnunk. Azonkívül, ha még oly finom légkibocsátó nyílásokat is rendezünk el, a mikor is különben ezen finom nyílások könnyen bedugulnak, nem akadályozhatjuk meg azt, hogy a szomszédos, illetve egymást követő kis buborékok nagyobb buborékokká ne egyesüljenek, melyek a folyadékra csak igen gyönge hatással vannak. Ezen szellőztetésnek egy további hátránya az, hogy a szellőztetendő anyagba 50—100-szor annyi levegőt kell bevezetnünk, mint a mennyire elméletileg szükségünk volna. Az élesztősejtekre itt lényegében a folyadékban oldott levegő hat, mely azonban egész más hatást fejt ki, ha az a tápfolya dék igen vékony rétegének fölszínére hathat; ezt bizonyítja az Amylomyces Rouxii is, mely megjelenésében teljesen elférő, a szerint, a mint a tápanyag fölszínén befödő hártya gyanánt vagy a folyadék belsejében tenyésztetik. Az eddig ismert eljárásoknál az élesztőkulturákat csupán a folyadék belsejében igyekeztek létesíteni, a mikor is egyidejűleg tetemes mennyiségű levegőt vezettek be az anyagba. Az ekként beáramoltatott levegővel azonban semmikép sem érték el azon hatásokat, melyek az élesztőnek a fölszínen való termelésénél elérhetők. A jelen találmány tárgyát képező eljárás már most az élesztőnek vékony rétegekben való termelésében áll nagy mennyiségű levegőnek bevezetésével, a mikor is a folyadékot a szellőztető lemezeken állandóan megújítjuk, a mikor is ezen bevezetett levegővel magával emeltetjük meg a folyadékot. A mellékelt rajzokban az ezen eljárás foganatosítására szolgáló és ugyancsak a jelen találmány tárgyát képező berendezés több foganatosítási alakban van bemutatva. Az 1. ábra a berendezésnek oldalnézete, a hol is a tartály köpenye részben el van törve. A 2. és 3. ábra ezen berendezésnek egy módosított foganatosítási alakját láttatja.