17904. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csövek összehegesztésére

Megjelent 11)00. évi április lio 27-én. MAGY. m KISZABAD ALMI j||gg| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 17904. szára. t XVI.'d. OSZTÁLY. Eljárás csövek összehegesztésére. MAEMECKE GYULA KERESKEDŐ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 november hó 24-ike. Eddig bizonyos nehézségekkel járt nagyobb vagy kisebb falvastagsággal biró aczélcsövek összehegesztése. Ha a falvastagság csekély, akkor egyáltalában lehetetlen a csöveket az egyik csőnek kibővítése és a másikba való betolása nélkiil összehegeszteni, minthogy a pontos egymásra illesztés a falaknak tompa összehegesztése czéljából a legnagyobb nehézséggekkel jár. Még vastagfalú csöveknél is alig végezhető a tompa összehegesztés oly pontosan, hogy a hegesztés a teljes falvastagságban az egész kerületen egyenletesen menjen végbe és a csőfal valamelyik pontján ne gyöngüljön. Az ilyen gyöngítést azonban föltétlenül el kell kerülnünk azért, hogy a cső a hegesztés helyén ugyanazzal a szilárdsággal bírjon, mint egyebütt. Pontos és gondos hegesztést a következő eljárással érhetünk el : Két csövet tompán egymás mellé fektetünk, mi mellett végfölíileteiket lehetőleg simának és összeillőnek választjuk, illetve ilyenre elkészítjük. Ezután alkalmas szorítóval a két csővéget ebben a helyzetben egymás mellett tartjuk, mi közben a csőélek pontos egymáshoz illeszkedését tökéletesíthetjük. Az így befogott, pontosan egymáshoz illesztett és tompán egymásra szorított, pl. 52 mm. vastagságú csöveket a hegesztés helyén vékony bádogköpennyel látjuk el, mely vályualakú, fölül nyílt és olyan nagy, hogy falazata körülbelül 10—12 mm. távolságban van a csövek külső föliiletétől. A fölül és két oldalán nyílt tokot mindkét oldalán nedves mintázó homokkal vagy más efélével zárjuk el és kívülről is ezzel burkoljuk, hogy a hőkisugárzást megakadályozzuk. Ily módon zárt edényt vagy tokot létesítünk, melyben a szorítókkal és vonó rudakkal rögzített csővégek fekszenek. Ezután kis tégelyben kb. I kg. olyan keveréket gyujtunk meg, mely pl. 200 g. alumíniumból és 800 g. vasoxydból áll. (Erre nézve hivatkozom a 13,904-. számú magyar szabadalomra, melynek elegyei erre a czélra természetesen nrndannyian többé vagy kevésbbé alkalmasak.) Midőn a tömeg reakczióban van, a folyékony anyagot tehát először a fölül levő, megolvasztott timföldet és azután az alul maradó folyékony vasat (illetve egyéb fémet) a hegesztendő rést körülvevő formába öntjük mindaddig, míg a tok megtelik. A cső falazatára rögtön egy vékony megmerevedő timföldkéreg rakódik le és azt ugy az elégéssel, valamint a meglágyulásnál elkerülendő deformálással, nemkülönben a tengelyből befolyó fém által való megtámadtatással szemben megvédi. E köz-