17904. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csövek összehegesztésére

ben a beontott folyékony timföld és folyé­kony vas mennyiségének megfelelően a csővégek erősen fölmelegednek ; ezen erős fölmelegedésnél a csővégek természetesen kiterjednek és minthogy a szorítók és vonó­rudak azokat megakadályozzák az egymás­tól való távolodásban, a csővégek egymás­hoz szorulnak és a nyomás a pontosan egy­máshoz illesztett csővégek összehegedését idézi elő. Sőt a hegesztésnek egy másik kiviteli alakját akként is végezhetjük, hogy :t re­akczió közvetlenül magában a hüvelyben menjen végbe, ugy hogy tégelyre nincs is szükségünk. E mellett gondoskodni kell ar­ról, hogy a reakczió közben kiválasztott fém ne vagy csak kis mértékben rakódjék le a cső falaira, mit pl. azáltal kerülhetünk el, hogy a csövet agyaggal, grafittal, magne­ziával vagy valamely más burokkal vonjuk be; reakczió tömegnek lassú utántöltése ál­tal is elkerülhetjük a fémhez való forradást, valamint az által is, hogy a keveréket ugy állítjuk össze, hogy egy zsugorodó anyag képződjék és továbbá az által, hogy oly fé­met választunk ki, mely csak kis mértékben bír hajlandósággal a fölmelegített csővel való összeolvadásra. Erre a czélra pl. a ke­verékhez mangán- vagy kovasavtartalmú anyagokat kell adni, ugy hogy ezen fémek ötvözetei váljanak ki. A melegítés akképen is végezhető, hogy a hegesztési helyre egy tégelyből először korundot öntünk és azután újabb keverék mennyiségek hozzáadása mellett a hüvely­ben a reakcziót tovább is föntartjuk mind­addig, míg a hüvely meg nem telt, illetőleg a cső a szükséges hőmérsékletet föl nem vette. Ebben az esetben is kellőképen meg­védi a ráöntött korundréteg a csövet a ki­választott fém behatásával szemben. Az ismertetett hegesztési eljárás egy lé­nyeges előnye az, hogy a csöveket, ha egy­szer pontosan egymáshoz vannak illesztve, többé mozgatnunk nem kell, hanem a he­gesztéshez szükséges nyomást a munkada­rab elmozdítása nélkül kizárólag a kiterjedő fém molekuláris nyomása létesíti. A csőszé­lek tompa összehegesztése kalapácsütések segítségével úgyszólván lehetetlen volna, minthogy ez által nem sikerülne a csöveket pontosan egymás meghosszabbítása irányá­ban megtartani és a csővégek túlerős össze­szorulását és megvastagodását elkerülni, míg jelen eljárásnál, mint említettük, a csövek egymáshoz való illesztése még hideg álla­potban megy végbe, a csövek helyzete a hegesztés czéljából többé meg nem változik és e hegesztés előidézéséhez szükséges mű­ködő erő gyanánt csak nagyon korlátolt hosszirányú kiterjedés áll rendelkezésre. Ezenkívül, minthogy szén egyáltalában nincs jelen, a vas anyagváltozása teljesen ki van zárva, ugy hogy daczára a nagy mérvű föl­hevítésnek, az anyag kémiai kontinuitása is meg van óva. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás csöveknek tompán egymáshoz illesz­tett széleikkel való összehegesztésére, jellemezve az által, hogy a csöveket széleikkel elmozdíthatatlanul egymáshoz szorítjuk, illetve egymás mellett tartjuk, azután a hegesztési hely fölé helyezett alkalmas tokba alumíniumnak, aluminium-és magnéziumnak vagy karbidoknak oxydokkal stb. való elégetése által elő­állított tömeget (13,904. számú szabada­lom) öntünk, illetve a reakcziót magá­ban a tokban végezzük, mire a hegesztés a molekuláris kiterjedés nyomása foly­tán megy végbe, mi mellett a csöveket megmerevedett, a munkadarabot defor­málódással, valamint a levegő és fém behatásával szemben megvédő timföld­réteg burkolja. PALLAS RÉ8ZVÉNYTAFTSA8ÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Thumbnails
Contents