17857. lajstromszámú szabadalom • Villamosblockberendezés a hajtóműveknek villamos áramok által való közvetlen működtetésével

- 5 -séget kapjunk, ezenkívül kiegyenlítő batté | riául akkumulátorbattériát is alkalmazunk. | Legelőnyösebb azonban akkumulátorbat- . tériákat alkalmazni, mert egy 25 elemből álló battériának kapaezitása elegendő 160.000 jelzéselállításnak foganatosítására. Ugyanazért igen előnyösen alkalmazhatók ily battériák állomások üzemében is. A következőkben a föntiekben leírt és a blocktávolságban haladó vonatok födözézére szolgáló berendezésnek elrendezése és kapcsolása tüzetesebben van leírva. A vonatoknak két állomásnak egymástóli távolsága által képezett vonalszakaszban blocktávolságban való haladásánál a következő föltételek elégítendők ki: 1. A kiindulási állomás számára: a kiindulási semaphort rögtön a vonat elhaladása után «tilos»-ra kell állítani és nem szabad előbb «szabad»-ra visszatéríteni, mielőtt a vonat a leglökezebbi blockhelyen keresztül nem haladt és az ahhoz tartozó semaphor «tilos»-ra nem állott be. Az állomásnak azonban, ha a kiindulási semaphor «szabad »-ra van beállítva, mindenkor kell, hogy azt «tilos»-ra állíthassa és hogy, ha a vonat elindulását megakadályozó üzemzavar helyre van állítva, ismét «szabad»-ra téríthesse vissza. 2. Az érintkezési állomás és az állomáshatár számára: az állomásnak mindenkor ismernie kell az állomáshatárhoz tartozó érkezési jelzésül szolgáló semaphornak ál- i lását és kell, hogy azt szükség esetén ! «tilos»-ra vagy «szabad»-ra állíthassa. A ! semaphort azonkívül minden vonat elhaladásakor «tilos»-ra kell beállítani. Az államásnak azonkívül biztos ellenőrzéssel kell birnia az érkezési és kii dulási semaphor mindenkori állásáról. 3. A vonatblockok számára: a megfelelő semaphort vagy más jelzést minden vonat elhaladása után «tilos»-ra kell beállítani, mely állásban annak addig kell megmaradnia, míg a vonat a legközelebbi blockhelyen keresztül nem halad és az ahhoz tartozó jelzés «tilos»-ra nincs beállítva. A sematikus 11., lla.-tól 19. ábrában, melyek az egyes részek együttműködését tüntetik föl, ezen részek mindkét menetirány (II. és 11a. ábra) számára egyenlően vannak jelölve és pedig: A forgó fegyverzet vagy rotor (R, Rl, R2, R3 és R4)-el A mágnessarkok, melyek az áramnak áthaladásakor a semaphor «tilos»-ra állítását idézik elő (H—H4)el. Ezen sarkok megfelelnek az 1. ábrában föltüntetett (P) sarkoknak. A mágnessarkok, melyek áram áthaladásakor a semaphor «szabad»-ra állítását idézik elő (F—P"4)-el. (Ezen sarkok az 1. ábrában (Pl)-el jelölt sarkoknak felelnek meg.) Az önműködő átkapcsoló (3. ábra) (A és A5)-el és a kézzel működtetendő átkapcsoló (U és Ul) vei. A villamförrások (Q, Q1 és Q2)-el. A sínkontaktusok (Sh, Shl, Sh2, Sf, Sfl Sf2 és Sk)-val. A földvezetékek (E, El, E2, E3, E4 és E5)-el. A vonalblockkészűlékek működtetésére a villamforrást a vonaton helyezzük el, mely az áramot csúszó kengyelnek, kefének vagy az (rl) görgőnek a kontaktussíneken való áthaladásakor adja át a hozzátartozó vezetékeknek, a mikor is a kerekek és a pályasínek létesítik a földösszeköttetést. Ezen összeköttetés (E)-vel van jelölve. Az egyik menetirány számára az egyes részek helyzete akként van föltüntetve, mintha a nyílt pályában vonat nem volna. Az összetartozó 11. és 1 la. ábrák egy teljes berendezést tüntetnek föl két vágánynyal ; a többi 12 19. ábrákban csupán azon vágány van föltüntetve, melyen a vonat a végállomás felé halad; a jobboldali vágánynak megfelelő működési állások a baloldali vágánynak megfelelő működési állásoknak egyszerűen megfordítottjai. A mint az említett ábrákból látható, minden vonalblockban a motoron és az automatán kívül két, a föntiekben ismertetett kontaktussín van elrendezve, melyek közül az első (Sh, Shl és Sh2) (a kiindulási irányban) a mótor «tilos» (H) tekercselésével van összekötve, míg a másik (Sf, Sfl és