17458. lajstromszámú szabadalom • Őrlőkorongok

2 -fekvés fogai egészen elfödik az előbbieket, vagy lehet mindkét helyzetet kombinálni (2. ábra). Miután az őrlésre szánt anyag behozatala a kúp legszűkebb átmérőjű részén történik; így a falak széjjeltartása lehetővé teszi azt, hogy az anyag könnyen a fogak közé jusson és egyszersmind az is el van érve, hogy az anyag fölaprózása fokozatosan történik. Az ekként megmunkált anyag most a (e) (d) őrlőgyűrűkhöz ér, melyeknek dolgozó fölűlete a kúptengellyel tetszőleges szöget zár be vagy vele párhuzamos lehet, pl. az 1. ábrán ezen fülűlet derékszög alatt áll a tengelyhez. Ezen gyűrűknek az őrlésre szánt anyagnak megfelelően kemény anyagból kell lenniük. A (c d) őrlőgyűrűk dolgozó fölűlete ép úgy, mint a most használatos malom, illetőleg őrlőköveké, durva vagy reczézett. Ezek belső átmérőjüknél ép úgy, mint az előtörők, annyira széjjel állanak, hogy az őrlendő anyag a két gyűrű közé juthasson, míg a legnagyobb átmérővel bíró helyen ezen gyűrűk az anyag megkívánt finomságához képest egymáshoz közel állanak. Ezen beállítás végett a korongok az előtörőkkel akként vannak összekötve, hogy ezeknek tengely irányában való elmozdulásában és forgásában részt venni kénytelenek. Miután azonban a (c d) őrlőgyűrűk nagyobb használati igénybevétel alatt állnak, azért ezek esetleg a tengely irányában egymással szemben elmozdíthatók. Azon őrlőgyűrű, mely szilárdan áll. rendesen úgy van készítve, hogy az említett módon beállítható, hogy a működés alatt az őrlés finomságát szabályozni lehessen. E mellett nincs kizárva az sem. hogy a forgó őrlőkorong is hasonló berendeséssel bírjon, hogy ha pl. mindkét korong egymás ellenében, vagy pedig egymással egyirányban forog különböző sebességgel. A malom határfokának emelése végett, vagyis az őrlendő anyag lehetőleg gyorsított megdolgozása czéljából a forgó őrlőgyűrű tartójára vagy a forgó gyűrűvel összeköttetésben vannak egyenes vagy hajlított (d) | szárnyak (7. ábra), melyek tetszőleges ke- | resztmetszetűek és tetszés szerinti mennyiségben vannak elrendezve. Ezen szárnyak úgy működnek, mint czentrifugál-szivattyú vagy ventilátor szárnyai. Ezek megragadják a beeresztőn keresztül bejutott anyagot, s ezt az előző fogai közé sodorják s az általuk folyton utána sodort őrlőanyag nyomása által azt egy az őrlőkorongokon való gyors átmenetre kényszerítik. Az említett szárnyak maguk az anyag földarabolásához semmikép sem járulnak hozzá. A finommá való őrlésnél a széjjel tartó kúpfölűleteken azt lehet tapasztalni, hogy a korongok szűken összeálló részei miatt előállt ki hajtási keresztmetszeteken az őrlőanyag nem bír elég nagy tömegben kijutni s ezért nagyon megmelegszik. Ezen bajon segítenek az őrlőkorongoknak (4a és 4b) ábrákon föltüntetett kiviteli alakjai. Ezeknél az őrlőkorongoknál is tetszés szerinti a fogak keresztmetszete a forgásirányban és a fogak oldallapjai a legszűkebb beállításnál egészen vagy részben érintkeznek. Azonban ezen fogak vagy gyűrűszeletek, illetőleg konczentrikus gyűrűk a (4a) ábrán az összes gyűrűhelyeken egyenlő magasságnak, sőt a mint a (4b) ábrából látható, a külsőbb átmérőjű helyekig nagyobbodhatnak is. A kétféle elrendezés kombinácziója is megengedhető. Ezen berendezéssel elérhető, hogy a korongok legszűkebb összeállításánál is a kiömlés a. beömlésnek megfelelően elég nagy és az őrlőanyag a korongokat teljesen hideg állapotban hagyja el. Ezen fogazat alkalmazható természetesen oly őrlőkorongoknál is, melyeknek fölűlete! merőlegesek a forgási tengelyre, úgyszintén olyanoknál is, melyek a középen tányéralakúlag mélyítve vannak. Hogy a fogak munkaképessége az anyag finomságához képest minél nagyobb legyen evégből a gyűrűk, illetőleg a gyűrűszeletek oldalait barázdákkal látják el (5. ábra a-c), melyeknek helyzete, alakja, iránya és mélysége az őrlőanyag minőségéhez képest választandó meg, azért a gyűrűszeletek vagy fogak sar| kait letompítják, vagy legömbölyítik vagy I egyoldalúlag vagy mindkét oldalon és pedig