17458. lajstromszámú szabadalom • Őrlőkorongok

egészen vagy csak részijén. Az 5. ábrán különböző fogazatok sematikus rajzai láthatók. Minden egyes betű (a -1) jelöli különböző őrlőkorongok fogazatainak typusait, azonban ezen egyes módozatok kombinácziói is előfordulhatnak az őrlőkorongon. Az 5. ábrán (a—e) a reczézet kiviteleit mutatják, az 5. ábrán (f és g) képviselik a gyürűszeleteket vagy fogakat egyoldalon letompított vagy legömbölyített sarkakkal, míg az 5. ábrán (h i) ezen legömbölyítéseket vagy letompításokat mindkét oldalon mutatják. A letompítás, illetőleg legömbölyítés alkalmazásával, a mint pl. az 5. ábrán (f és g)-vel jelezve a legegyszerűbb alakban látunk és az (5b) ábrán (h és i)-vel van megjelölve, az is elérhető, hogy a kpnczentrikus fogdarabok nem úgy mint eddig csakis a metsző élőkkel dolgoznak, hanem a mint látható, a konczentrikus gyűrűszeletek vagy fogak a földolgozandó anyagnak csak ferde vagy hullámzott fölületeket nyújtanak. Az anyag ily módon nem vágatik, illetőleg gyalultatik széjjel, úgy mint azt az eddigi korongok fogazatai eszközlik, hanem szétzúzatik, a mi által pl. gabona őrlésnél a gabona tokjától teljesen megszabadul, s így a gabona a legnagyobb mértékben megtisztul. Ez által egy sokkal finomabb, puhább őrlőanyagra teszünk szert. A fogak fölűletének ilyetén módon való letompítása (p p) azonban azt is eredményezi, hogy az ezek által érintett őrlőanyag, mint egy czentrifugál szivattyú szárnyai által fokozott sebességgel löketik a korongok széle felé. mi által a gép hatásfoka emelkedik. Ilyen korongok jól alkalmazhatók pl. mint keverőkészúlékek. illetőleg malátazúzók sörfőzéshez és szeszgyártáshoz. Az (5a) ábrán (a d e) a barázdás, illetőleg hullámozott fogazat kombináczióját mutatja a letompított, illetőleg a legömbölyített fölűletű fogakkal bíró fogazattal. Ennek hatása tehát részben gyaluló, részben zúzó. Az 5. ábrán (c) az őrlés mindkét módját lehetővé teszi. Ha a korongot a nyíl irányában forgatjuk, akkor a (p p) fogak zúzást idéznek elő, ellenkező irányban pedig gyalulást. Ily módon tehát a korongot lehet darálásra vagy őrlésre használni. Mindezen különböző fölületek egymással kombinálhatók és fölhasználhatók úgy a széttartó kúpfölúletű őrlőkorongoknál (1—3. ábra), mint a (4a 4b) ábrán látható őrlőkorongoknál s ezen alkalmazás eszközölhető valamennyi ily fogazattal bíró olyan őrlőkorongokra, melyek fölűletei merőlegesek tengelyökre továbbá olyanokra, melyek középen tányérszerúen lemélyednek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Orlőkorongok, jellemezve az által, hogy (1. ábra) két kúpos, boltíves vagy hajlított előtörő-korongnak az egymás ellenében működő széttartó fölűletei lépcsőszerúen egymásba kapaszkodó konczentrikus körgyűrűkben álló tetszőleges keresztmetszetű fogazatokkal vannak ellátva, melyek helyzete és alakja lehetővé teszi, hogy a kúpok függélyesen tengelyük irányában elmozdíthassanak és azonkívül tengelyök körül foroghassanak, s a melyek úgy vannak szerkesztve, hogy a két korong teljes összetolásánál, mely a tengely irányában történik, a két kúp összes fogainak fölűletei a forgás irányában egymással egészen vagy csak részben érintkeznek s e mellett a kúpfölűletek szétállása miatt a fogak magasságának ezen széttartásnak megfelelően különbözőnek kell lenni és az egyes fogdarabok közt lévő terek vagy sugárirányban bővülnek, vagy pedig a következő foggyűrű szeletei által egészen vagy részben elfödetnek. 2. Orlőkorongok, jellemezve az 1. pont által, továbbá az által, hogy a jobb kihasználhatóság czéljából a kúpfölűletek mindkét oldalon gyűrüszelet fogakkal vannak ellátva, s így lehetségessé válik ezeknek I egymással való fölcserélése (1. és 4. ábra a—b). j 3. Orlőkorongok az 1. és 2. pont által, továbbá az által jellemezve, hogy az őrlőanyag teljes szétzúzása végett valami szög alatt vagy párhuzamosan a tengelyhez (c és d) őrlőgyűrűk vannak megerő- sítve, melyek fölűletei durvák vagy