17458. lajstromszámú szabadalom • Őrlőkorongok

17458. szám. x/j. OSZTÁLY. Őrlőkorongok. PRÖLSS RICHÁRD MÉRNÖK BRÜNNBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 márczius hó 12-ike. Megjelent 291 9Ö0. évi ínárczius hó 19-én. KIR. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Ezen őrlőraű czélja, hogy az őrlendő anyagot egyetlen eljárással a lehető legfinomabbá lehessen megőrölni. Az őrlőmű áll rendesen a legjobb keményöntéssel előállított kúpokból vagy csészékből, a mint az pl. az 1. ábrán látható (a)-val és (b)-vel jelölve ; ezeknek belső illetőleg kiilső, illetve a belső és külső egyenes vagy boltalakú palástjai el vaunak látva lépcsőzetesen álló és a kúptengellyel konczentrikusan elhelyezett gyűrűszeletekkel, melyek tetszés szerinti keresztmetszettel bírnak, s melyek a törőfogakat helyettesítik. Ezen fogak úgy vannak elhelyezve, hogy a fölső kúp egy gyűrűfoga az alsó kúp két ily gyűrűfoga közé illeszkedhessék és úgy vannak készítve, hogy ha a két korong a lehető legközelebb van beállítva egymáshoz, akkor a kúpok fogainak oldalai a forgás irányában egészen, vagy csak részben érintkeznek, s így lehetővé válik a két kúp ellenkező irányban való forgatása. E mellett az mellékes, hogy a fogak mily keresztmetszettel bírnak. Csak az kívántatik meg, hogy a keresztmetszet olyan legyen, hogy a két kúpot a tengely irányában el lehessen tolni, hogy az anyag megkívánt őrlési finomságához képest ezeket képesek legyünk beállítani. Hogy a gép nagy használat esetén is lehetőleg sokáig tartson, e végből a kúpokat úgy lehet készíteni, hogy azok mindkét oldalon fogakkal legyenek ellátva és egymással kicserélve, a fogak állását és működését illetőleg az eddig mondottaknak megfeleljenek. Ez esetben tehát az egyik kúp belső falának tökéletesen meg kell egyeznie a másik kúp belső falával és hasonlóképen meg kell egyezniök a kúpok külső falának is (1. ábra). A két kúp egymás iránti liajlása széttartó, még pedig úgy, hogy ott, a hol a keresztmetszet a legvékonyabb a két kúp, illetőleg a falainak egymástóli távolsága a legnagyobb, míg a legvastagabb keresztmetszet helyénél, illetőleg ott, hol a kúp fala a legvastagabb, ezek lehetőleg közel egymáshoz érnek. Ezen elrendezés következtében a fogak magassága és vastagságá a kúp széle felé folyton kisebbedik. Ezenkívül a fogak, illetőleg a szelvények száma a fölűlet egyes gyűrű fekvésein különböző lehet és ez fokozódhatik a legnagyobb keresztmetszet felé. E mellett a fogak vagy úgy állanak, hogy hosszúk és számuk a nagyobb keresztmetszetnek megfelelően növekedik és a körök sugár irányában távolodnak, vagy pedig minden következő gyűrű-