17394. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy százalékos czementiszap előállítására
Megjelent 11)00. évi márczins hó 13-án. MAGY. g|| KIR. SZABADALMI L^G HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 17894. szám. XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás nagy százalékos czementiszap előállítására. SEIDEL VILMOS FÓMOLNÁR R/M AMOENEBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 augusztus hó 25-ike. A czementgyártásban a nyersanyagok összezúzása és összekeverése eddigelé háromféle módszer szerint történt. a) Nedves eljárás: Ezen eljárás szerint a nyersanyagok sok víz fölhasználása mellett, golyós malmokban vagy kollerjáratokon lehetőleg finoman megőröltettek. Erre az anyagot víztartóban leülepítették s az így keletkezett iszapot megszárítása után a szokásos ; módon dolgozták föl. b) Száraz eljárás: Ezen eljárás szerint a nyersanyagokat megőrlésük után erősen megszárították és kollerjáratokon vagy golyós malmokban megőrölték és összekeverték. Az így előállított lisztet ezután annyi vízzel nedvesítették meg. hogy alakítható legyen és kiformálás után téglákat égettek belőle. c) Vegyes eljárás: Valamely márgás mészkőnek és különböző agyagmárgának előzőleg nyersen előállított keverékét nedvesen futó kollerjáratokon, azután pedig szintén nedvesen futó malomjáratokon megőrölték és az iszapot víztartóba vezették, a hol is az leülepedett. Ugyanekkor hasonló mennyiségű anyagot némileg módosított Bock-féle csatornás kályhában megszárítottak és vízszintesszárazonjáró malomjáratokon megőröltek. Erre a száraz lisztből a nedves, körülbelül 500 /0 -os iszaphoz annyit adtak hozzá, hogy ez által gyúrható, körülbelül 20—22°/0 -os keverék keletkezett. Ezen módszereknek a következő hátrányaik voltak: 1. Az anyagoknak mind a három esetben többé-kevésbé hosszadalmas szárítása volt szükséges, a mi. eltekintve az e czélra szükséges készülékektől, jelentékeny tüzelőanyag; fogyasztást okozott. 2. Különösen a b) és c) pont alatti eljárásnál még terjedelmes víztartók voltak szükségesek, melyek arra szolgáltak, hogy a finom iszapot leiillepedés által a víztől elválasszák. Továbbá az így keletkezett iszap, a víz lebocsátása után a legkedvezőbb esetben is csak 50°/0 -os volt. Ezen °/0 -os arány kedvezőbbé tétele ezéljából még nagy menynyiségü úgynevezett szárazliszt hozzákeverése volt szükséges, melynek nagy tömegben való előállítása a föntebb előadott okokból nagy mennyiségű tüzelőanyagot igényelt, eltekintve az ahhoz szükséges építészeti és technikai berendezésektől. A jelen találmány tárgyát képező eljárás a czementiszap előállításában az által ér el nagy előnyöket, hogy a nyers anyagok szárítása a lehető legkisebb mértékre szoríttatik le, továbbá, hogy a szükséges szárazliszt mennyisége nagyon csekély s végül, hogy
