17394. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy százalékos czementiszap előállítására

- 2 az ezen eljárás által előállított czement rend- j kívül finom, lisztszerü és ez okból jól fölhasználható. Alapjában véve ezen eljárást az úgynevezett vegyes eljáráshoz sorozhatnánk, a menynyiben a nagyon konczentrált czement,iszaphoz itt is szárazlisztet keverünk s így eszközöljük annak további földolgozását. Az eljárás kivitele a következő módon történik. A márgás mészkövekből és különböző agyagmárgákból álló nyersanyagot golyós malmokban annyi vízzel elegyítjük, hogy ezen vízmennyiség körülbelül 32%-ot képviseljen, míg a nevezett anyagok keverékéből az iszap képződik. Jellemző ezen eljárásra nézve azon körülmény, hogy a nyersanyagok minden külön szárítás nélkül közvetlenül azon állapotban a mint vannak, töltetnek a golyós malmokba. Miután ezen merev pép elegendően főlapróztatott a golyós malmokban, egy alkalmas osztókészűlék által és egy elevátor segélyével a malomjáratokba vitetik. Az utóbbiak ugyanazon szerkezetűek lehetnek, melyek a czementgyártásnál hasonló czélra fölhasználtatnak, vagyis oly malomjáratokat alkalmazhatunk. melyeknek fölső vagy alsó malomköve van forgólag elrendezve. Miután ezen malomjáratokban a czementiszap finoman megőröltetett, a keverőgépekbe jut. Esetleg az iszap bizonyos részét egy tartányba folyatjuk, oly czélból, hogy összetételét pontos kémiai analyzis által megállapítsuk és ezután a hozzákeverendő szárazliszt mennyiségét és minőségét meghatározzuk. Ezen keverőgépekben, melyek az agyaggyúrógépek módjára vannak szerkesztve, a finoman megőrölt nedves pép szárazliszttel kevertetik. A szárazlisztet, a mint a c) módszernél már elmondottuk, oly módon állítjuk elő, hogy az összezúzott nyersanyagokat szárasztó kemenczébe megszárítjuk és erre golyós malmokban, illetőleg kollerjáratokon nagyon finoman, lisztszerű porrá őröljük. Látható, hogy lehetőleg vízszegény iszap alkalmazásánál a szárazliszt azon mennyisége, mely meghatározott, csekélyebb víztartalmú keverék előállítására szükséges, jelentékenyen kisebb lesz, mint azon szárazlisztmenynyiség, melyet nagy víztartalmú czementiszaphoz kell kevernünk. A következő számadatokból ezen körülmény egész világosan látható : A jelen találmánybeli eljárás szerint oly czementiszapot kapunk, mely 100 részben 32 rész vizet és 68 rész czementaiíyagot tartalmaz. Oly czélból tehát, hogy a szükséges 22°/o vizet és 78% czementanyagot tartalmazó keveréket kapjunk, az előbbi keverékhez 46 rész szárazlisztet kell elegyítenünk. Ugyanezen czélból csak 50°/0

-os iszap alkalmazásánál 127 kiló szárazlisztet kell fölhasználnunk. Ha ezen számviszonyt az előbbeni esetre alkalmazzuk, úgy azt találjuk, hogy az ezen esetben fölhasznált szárazlisztmenuyiség közel */* részét képezi a második esetben szükséges szárazlisztmennyiségnek. A föntebb leírt mód szerint az agyaggyúrógépben oly czementmasszák keletkeznek, melyek 22°/0

vizet tartalmaznak (mivel ezen összetételnél igen jól alakíthatók) és a szokásos módon téglákká alakíthatók, szétdarabolhatok és a levegőn vagy körkemenczében (Cohr-féle rendszer) való szárítás után körkemenczékben kiégethetők. A jelen találmánybeli eljárás az eddigiekkel szemben a következő lényeges előnyöket nyújtja: A nyersanyag közvetlenül a bányából földolgozható, a nélkül, hogy előbb meg kellene szárítani. A czement gyártását, mivel az iszapolótartányok elmaradnak, az időjárás, mint pl. fagy, szárazság, stb. behatásaira való tekintet nélkül, egész éven át megszakítás nélkül folytathatjuk. A vastag czementiszap alkalmazása folytán a szárazliszt-szükséglet annyira csökken, hogy előállítására kisebb berendezések is elegendők. Ily körülmények folytán, jó meleg időjárást tételezve föl, ezen szárazlisztet a megtört anyagnak a levegőn való kiszárítása által is előállíthatjuk. Világos, hogy lehetőleg vastag iszap meg-