17154. lajstromszámú szabadalom • Füstemésztő berendezés lokomotiv-, lokomobil és hajókazánokhoz

formája egy állandó (II) légnyilással bír s nincsen hengerköpennyel ellátva. Az (1) ajtószárnyon bizonyos számú (18) fúvók vannak alkalmazva, melybe a mozdu­latlanul álló (5) födélnek kisebb átmérőjű (8) fúvócsövei nyúlnak be. Az (5) födélnek fúvócsövei esetleg egy forgótolattyú segé­lyével is elzárhatók, s ekkor, ha a (8) fúvó­csöveket bezárjuk, a levegő az állandó (11) nyíláson folyton a (18) fúvócsövekbe, illető­leg a tűzszekrénybe tódulhat. Az (5) födelet természetesen mozgatható­lag is be lehet "rendezni, ha kettős levegő­szabályozást akarunk elérni. Az V. lapon más hasonló szerkezetek vannak sematikusan föltüntetve; az 1. és 2. ábra szerint a szekrényes tűzelőajtó bi­zonyos számú (8) csövecskékből áll. A 3—5. ábrán föltüntetett szerkezet csu­pán abban különbözik az eddig leirottaktól, hogy a gőzfúvóberendezés más kivitelű; ne­vezetesen a meghajlított (13) csövecskékből áll, melyek a (8) fúvócsövekbe torkollanak s a (19) csőfejben egyesülnek és a gőzt is onnan veszik. Ezen (13) gőzfúvócsövek az (5) födélre vannak erősítve, melynek a (20) vezetőrudon való eltolása által a fúvócsövek szabályozhatók. A (8) fúvócsövek a (21) le­mezre vannak erősítve s úgy vannak a (2) hengerben elhelyezve, hogy a henger és a fúvócsövek között egy állandó (11) légnyilás marad. Végre a VI. lapon olyan szekrényes tüzelőajtók vannak föltüntetve, melyeknél a szekrény berendezése a leirottaktól némileg különbözik. Az 1. és 2. látható módozatnál a szekrényes tüzelőajtó központosán elren­dezett (22) tölcsérekből áll, melyeknek le­vágott (23) üreges kúpja a tűzszekrényen kívül. (24) hengeralakú részük pedig azon belül van elhelyezve. A külső tölcsér az (1) ajtószárnyra van erősítve, míg a többi töl­cséreket megfelelő középdarabok kötik össze egymással. A legbelső tölcséren lévő (6) keresztda­rabra a (7) csavarorsó (25) csavaranyája van erősítve ; a (7) csavarorsó a (9) forgótolattyú­val ellátott (5) födelet tartja, mely vagy tö­mör, vagy szektorforma (26) nyílások vannak rajta; a (9) tolattyú szintén ily nyílásokkal látható el, s így a födél nyílásai a szükség­hez képest szabályozhatók, illetőleg elzár­hatók. A levegőszabályozás kétféleképen történ­hetik ; nevezetesen az (5) födél forgatásával, mi által az a (22) tölcsérekhez közeledik vagy eltávolodik s így a (11) nyilás kisebb vagy nagyobb lesz s esetleg elzáratik; to­vábbá a (9) tolattyú forgatásával, mely az (5) födél (26) nyílásait a szükséghez képest zárja vagy nyitja. A 3—4. ábrán föltüntetett szekrényes tü­zelőajtó az imént leirottaktól abban külön­bözik, hogy a tűzszekrénybe benyúló (24) része kúpalakú s ennélfogva a szekrény központosán elhelyezett s levágott (22) ket­tős ürös kúpokból áll. Az 5. és 6. ábra olyan szekrényes tüzelő­ajtót mutat, melynek a tűzszekrényen kívül lévő része központosán elhelyezett, levágott ürös (23) kúpokból áll, melyek közül a bel­sők hosszabbak. A tűzszekrénybe nyúló rész az ajtószárnyra erősített levágott ürös kúp­ból áll. c) A füstcsöveknek s a füstszekrénynek az elszálló hamútól önműködőlég való tisz­títására szolgáló készülék az I. lap 1 —3. áb­ráján sematikusan van föltüntetve. Ezen tisztítás, illetőleg kiürítés a talál­mány szerint úgy történik, hogy az általá­nosan használt, tolózárral ellátott hulladék­tölcsér helyett egy tömör (28) tölcsér van a (29) füstszekrényben alkalmazva, melyet a hamúszekrénnyel a (30) cső köt össze, mely­nek vége a hamúszekrénynél (32) tölcsérrel van alakítva. A füstszekrény így tehát a hamúszek­rénnyel közvetlen összeköttetésben áll, mi­nekfolytán a füstcsöveken a füstszekrénybe szálló hamú a hamúszekrénybe, illetőleg a tűzszekrénybe vísszaszívatik, s így a hamu­nak a füstcsövekben és a füstszekrén}'ben való fölhalmozódása meg van akadályozva. A füstcsövek így állandóan tisztán marad­nak, míg a füstszekrénynek tisztítása fölös­legessé válik. Azonkívül a forró hamúnak a hamúszek­rénybe. illetőleg a rostélyra vezetése által az eddig hasznavehetetlen hamúnak töké-

Next

/
Thumbnails
Contents