17134. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyenárammal való elektrolizálásra

Megjelent 1900. évi február hó 9-éu. MAGY. g|| KIR SZABADALMI ggff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 17134. szítra. Vilii. OSZTÁLY. Eljárás egyenárammal való elektrolyzálásra. DR

SCHOOP PÁL MÉRNÖK WILDEGGBEN (SVÁJCZ). A szabadalom bejelentésének napja 1899 augusztus hó 21-ike. Az egyenárammal való elektrolyzálásra szolgáló készülékeknél mindabban az esetben, mikor az elektromos áram által leválasztott termények keveredésétől kell tartani, diafragmát szokás alkalmazni. A szóban lévő találmánynak az a czélja, hogy az oldatokat diafragmák nélkül lehessen elektrolyzálni és hogy az egyik elektródán levált anyagot, a másik elektródán levált anyag káros hatásától megóvhassuk. Ezt oly módon érjük el, hogy az egyik elektróda, vagy az elektróda egyik föliilete jóval kisebb területen érintkezzék az elektrolyttel, mint a másik elektróda vagy az elektróda másik föliilete. A csatolt rajzon több a szóban lévő eljárás kivitelére alkalmas készülék látható. A 2. és 3. ábrán egy készüléket ábrázoltunk, melynél több derékszög keresztmetszetű (a) csatorna van egymás fölött függélyesen elhelyezve. Mindegyik csatornának egy (b) átbuktató csöve van, ezek pedig oly módon vannak elhelyezve, hogy az (a) legfölső csatornába az elektrolyzisnek alávetendő elektrolytet (c)-nél vezetjük be, a folyadék a másik oldalon folyjék ki és jusson a következő alsó csatornába, ezen végig folyjék és ismét más oldalon jusson a harmadik csatornába és így tovább, míg végül utolsó csatornából a folyadékot el nem vezetjük. A legczélszerübben platinából készült csatornák függélyes távolságát akként választjuk meg, hogy akkor, mikor a csatornák az oldattal megteltek, valamely csatorna legalsó éle még a közvetlenül alatta fekvő csatornában lévő folyadékba érjen. Az 1. ábrán ez az eset világosan látható. A legalsó csatornát valamely elég nagy feszültségű áramforrás pozitiv, a legfölső csatornát ennek negatív sarkával kötjük össze. Az áram ekkor a legalsó csatornán áramlik be a készülékbe, innen a következő csatornába, az ebben lévő folyadékba, a harmadik csatornába, az ebben lévő folyadékba és így tovább áramlik és végül a legfölső csatornától vezettetik el és tér vissza a negatív sarkához. Mindegyik csatornától — kivéve a legalsót és legfölsőt, melyek csak egyoldalúan hatnak — az elektróda külső föliilete mint kathoda, a belső fölülete pedig mint anoda szerepel, az 1. ábrán pedig az is látható, hogy a hathatós (d) kathoda fölület jóval kisebb, mint a hathatós (e) anoda fölület. Az elektródáknak némileg eltérő kiviteli alakja a 4. ábrában látható, az elektródák elrendezése és működési módja ugyanaz, a mi a 2. és 3. ábrán. A 3. ábra az elektródát képező csatornák tengelyére merőleges függélyes sík szerint vett keresztmetszet;