17134. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyenárammal való elektrolizálásra

melyen az átbuktató csövek világosság okáért mind be vannak rajzolva. Ha az elektródák grafitból vagy szénből készülnek, az 5. és 0. ábrán látható keresztmetszetet nyerik. Az 5. ábrán az elektródák, melyek ugyancsak hosszú csatornákat képeznek. egymás fölött vannak alkalmazva, hasonló módon, mint az a 2. és 3. ábrán látható. Ép úgy lehetne azonban az elektródákat egymás mellett is alkalmazni, pl. úgy mint az a 6. és 7. ábránál történik, fontos mindig csak az, hogy az egyik (e) fölület ható t.eiülete jóval nagyobb, mint a másik szemben fekvő (d) fölület területe. Hatófölület gyanánt azt a fölületet kell tekinteni, mely az (f) elektrolyttel érintkezik. Míg az 1., 2. 3. ábrán látható esetnél az elektrolyt az összes csatornákon egymás után átfolyik, a 6. és 7. ábrán látható készüléknél mindegyik csatornába a másiktól függetlenül vezetünk be és vezetünk abból el az elektrolytet. Az elektrolyt (g)-nél folyik a nyilak irányában a csatornába, a csatorna másik végén pedig kifolyik abból. Az elektromos áramot a készülék jobb oldalán vezetjük be és az összes csatornákon át átáramlik. Az áramot a készülék baloldalán vezetjük ismét el. Annak következtében, hogy a (d) elektródafölület függélyesen fekszik az (e) elektródafölület fölött, a mint a csatornák elektrolyttel megtelnek és az elektromos áramot a készülékeken átvezetjük, gázfejlődés indul meg, mely a vízszintes irányban folyó elektrolytben örvénylő mozgást idéz elő, tehát biztosan meggátolja, hogy az elektrolytből az oldott só kiváljék. A 8. és 9. ábrán látható kiviteli módozatnál az (a) elektródákat egyszerű sík bádogcsíkok képezik, melyek szigetelő anyagból készült (h) lemezek közé vannak befogadva. Az elektródák ennél a kiviteli módozatnál lépcsőszerűen vannak elhelyezve, az elektródák (d) fölületei ugyancsak kathódák, (e) fölületei pedig anódák gyanánt szerepelnek. Az elektrolyt szintjét a csatornákban oly módon szabályozzuk, hogy a baloldali elektróda az elektrolyttel épen csak érintkezzék, mely elektrolyt a legfölső, leginkább baloldalt fekvő elektróda fölött hagyja el a készüléket. A (h) lemezek, melyek a készülék testét képezik, oldalt két (i) lemez által vannak határolva, ezek a lemezek szorosan a (h) lemezekre és az elektródákra fekszenek. Ebben az esetben, — ép úgy mint a 7. ábránál — mindegyik elektródának külön (g) bevezető és (k) elvezető csöve van. A 9. és 18. ábrán látható készüléknél, mely különben a föntebb leírthoz hasonlóan van szerkesztve, az elektrolyt be- és elvezetésére csak egy (g), illetve (k) cső van alkalmazva és az elektrotyzisnek alávetett folyadék — mikor az egy csatornán végig folyt, — az illető csatorna végén alkalmazott (b) csövön a következő csatornába folyik. Találóan lehetne azt mondani, hogy ebben az esetben az elektrolyt lánczolatosan van kapcsolva, míg a 6., 7., 8. és 9. ábra esetében az elektrolyt párhuzamos kapcsolásáról beszélhetünk. Az elektróda egyik ható fölületének területe azonban mindkét esetben nagyobb, mint a szemben fekvő hatófölület területe. Az elektródák ugyancsak lépcsőszerűen vannak a 12. és 13. ábrán látható szerkezetnél elhelyezve. Itt egy szigetelő anyagból (minő a márvány, üveg, ebonit, magnézia, kén stb.) készült (1) alapzaton csatornák vannak létesítve, melyek egymással párhuzamosan, vízszintes irányban futnak. A12. ábrán a készüléknek egy a csatornák tengelyére merőleges sík szerint vett függélyes metszete látható. Az elektrolyzisnek alávetett oldat a legfölső csatornába folyik be, ennek egész hosszán végig folyva egy félköralakú csatornán a következő csatornába folyik és így tovább, míg a legalsó csatornából el nem távolítjuk. Az elektrolyt útját a 13. ábrán nyilak jelzik. Az oldat a kígyózó csatornában egy lejtős síkon folyik le, a sebesség a sík hajlásszögének megfelelő. Az 1. alapzatnak a fölületén alkalmazott csatornákon kívül belsejében még több csatornája is lehet, melyek együtt egy csatorna rendszert képeznek és fűtésre vagy hűtésre szolgálnak. Mialatt az elektrolyt az (a) csatornákon átfolyik, az (m) csatorna rendszeren gőzt vagy hideg levegőt lehet átvezetni, tehát az elektrolyzist a fűtés által siettetni vagy a