17039. lajstromszámú szabadalom • Gép kőzetek és érczek zúzására

Megjelent 1900. évi január lió 24-én. MAGY. A KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 170B9. szám. XII/b. OSZTÁLY. Gép érezek és kőzetek zúzására. EDISON TAMÁS ALVA MAGÁNZÓ LLEWELLYN-PARKBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 november hó 2-ika. A jelen találmány tárgyát kőzetek és érezek zúzására szolgáló gép képezi, melyben a zúzást egy pár nagy méretű és súlyú hengerrel foganatosítjuk, melyeket alkalmas módon érdes vagy szabálytalan fölülettel látunk el. Ezen hengereknek meg nem terhelt állapotukban aránylag csekély erővel nagy forgási sebességet kölcsönözünk. A hengerek alkalmas állványban egymás mellett vannak ágyazva és köztük tágas hézag van meghagyva. A hengerek ellenkező irányban forgattatnak, a mikor is a szabálytalan fölületek a hengerek közötti hézagon át lefelé mozognak. Miután a hengerek teljes forgási sebességüket elérték, a hengerek közti hézagba egy vagy több nagy darab érczet vagy kőzetet hullatunk egy tölcséren át, minek következtében a hengerek majdnem azonnal, de csak egy pillanatra megállnak, a mikor is a kifejtett nagy kinetikus energia folytán az érez vagy a kőzet oly apró darabokra töretik ill. repesztetik szét, hogy azok a hengerek közti hézagon áthullhatnak. Hogy a sebességet csökkenthessük, az erőt súrlódási kapcsolás által vihetjük át, vagy pedig rendezhetünk el oly alkalmas szerkezetet, mely a hengereket a kőzetdaraboknak ezek közé való jutása előtt azonnal kikapcsolja, míg a hengerek isméti működésbe ' helyezését szintén azonnal foganatosítja, mihelyt a kőzet szét van zúzva; lehet továbbá az elrendezés olyan, hogy sebessége a hengerekével egyidejűleg csökken; míg egy újabbi kőzetadagot a gépbe szállítunk, a hengerek mozgása ismét a teljes sebességig fokoztatik. A hengerek leszerelhető munkalemezekkel vannak ellátva, melyeken a tulajdonképeni kőzettörő csúcsok vagy kiemelkedések vannak elrendezve. Az egyik hengeren egy vagy több sor nagy csúcsot vagy kiemelkedést is rendezünk el, melyek a kőzetre elhúzott ütéseket mérnek, hogy azt akkora kőzetdarabokra törjék, melyek a kisebb csúcsok vagy* kiemelkedések által összezúzhatok. Az elhúzott ütéseknek a nagyobb emelkedések és az ezt követő hengerlő hatásnak a kisebb emelkedések által előidézett kettős hatása folytán a hengerek oly kőzetdarabok zúzására válnak alkalmasakká, melyeknek átmérője oly nagy lehet, mint a két henger tengelye közti távolság. Az 1. ábra a gépnek részben metszet oldalnézete. A 2. ábra ugyanannak fölülnézete a részben metszet hengerekkel. A 3. ábra a hengerek oldalnézete. A 4. és 5. ábrák a fésűscsapágy metszetét ill. előlnézetét tüntetik föl.