17039. lajstromszámú szabadalom • Gép kőzetek és érczek zúzására
A 6. és 7. ábrák a súrlódási szalagok egy részének oldal-, ill. fölülnézetét láttatják. A 8. ábra nagyobb léptékű nézet ill. metszet, mely a levehető lemezeknek a hengerekre való megerősítésének módját láttatja. A 9. ábra a 8. ábrának ennek síkjára merőleges metszete. A két (A) és (B) henger (1. ábra) az (a) munkalemezekkel van ellátva (8. ábra), melyek a (b) csapszögek segélyével vannak megerősítve ; ezen csapszögek a (b') rögzítő rudakon járnak át, melyek a (b2) fokokkal vannak ellátva (9. ábra), melyek az (a) lemezekhez hozzáfekszenek; ilyformán mindegyik rögzítő rúd két-két munkalemeznek szomszédos éleit állásukban megtartja. Az (a) lemezeket egyenlő magas és előnyösen egymással szemben fekvő (c) emelkedésekkel látjuk el. Az egyik hengeren egy sor nagy (d) bütyök van elrendezve, mely bütykök az elhúzott ütéseket foganotosítják. Ezen (d) bütykök rézsútos (dl) fölületekkel vannak ellátva, melyek a kőzetre ütnek. A (bl) rudak megakadályozzák, hogy az (a) lemezek a kőzet ütése által eltolassanak, mivel valamennyi (b) csapszög a henger egész kerületén egyforma ily ütésnek van alávetve. (C) a hengerek állványa (1. ábra). Mindegyik tengelyen egy-egy (D) fésűs csapágy van elrendezve, mely ketté osztott ill. repesztett (e) aczélgyűrűkből áll (4. és 5. ábra), melyek a tengely hornyaiban fekszenek; a tengelyt magát a kétrészű (E El) hüvely veszi körül, mely a gyűrűk fölvételére szolgáló hornyokkal bír és mely (E El) részek az (el) csapszögek által egymással és az (e2) csavarok által a csapágytesttel vannak összekötve ; a hüvelyen az (f) porsüveg van megerősítve. A tengelyek másik végén egy-egy laza (F) korong (2. ábra) és ezen korongon kívül a (G) szalagkorong van elrendezve, mely (fl) csapszögek segélyével van a henger tengelyére erősítve. Mindegyik szalagkorong köré egy-egy (H) aczélszalag van fektetve, mely a (g) vaslemezeket hordja. A (H) szalag két részből állhat, melyek egymással a (h) aczélcsapszög által köttetnek össze (3. ábra). Mindegyik (F) korongon egyegy (i) könyökemeltyű van elrendezve, melynek karjai a (H) súrlódási szalagnak végeivel vannak összekötve. Az (i) könyökemeltyűnek vége a (j) rúddal van összekötve, mely a (k) lemezen átjár és az (1) spirális rúgót, valamint az (m) állító csavaranyát hordja. Az (I) hajtó szalag a (J) vezető korong köré van fektetve, a honnan az az egyik korong köré, innen pedig ellenkező irányban a másik hajtó korong köré van vezetve; az (I) hajtó szalag a hengereket a (H) súrlódási szalagok segélyével egymással ellenkező irányban hajtja. Ha azonban egy darab kőzetet a hengerek közzé hullatunk, a (H) súrlódási szalagok a (G) szalagkorongon meghúzatnak és csak akkor tágulnak meg, miután a kőzet a hengerek között már átesett. A mint az 1. ábrából látható, a (K) tölcsér az (L) dobogóból indul ki, mely fölött a villamos (M) darú van elrendezve; az (L) dobogó és (M) darú közti tér az épület mellső oldalán nincs elzárva. A kőzetet nyitott (N) vedrekbe rakjuk, melyek kocsikban szállíttatnak az épülethez, minek megtörténtével a darút a kocsi fölé irányítjuk, a darúlánczot lebocsátjuk és ennek három (n) horgát a megterhelt vederhez kapcsoljuk; erre a vedret megemeljük és (a mint ez az 1. ábrában vonalkázottan föl van tüntetve) a (K) tölcsér fölé mozgatjuk ; ezután a vedret a tölcsér egyik oldalához vezetjük és addig bocsátjuk lefelé, míg az a dobogónak (o) rúdjaira nem kerül. Erre a darúláncznak két mellső horgát kikapcsoljuk, a lánczot lefelé húzzuk, a mikor is a veder átbillen és tartalmát a (K) tölcsérbe üríti, a mikor is a vedernek mellső éle az (o) rudak egyikéhez fekszik, miáltal eltolatásában meg van akadályozva. Miután a veder kiürült, a lánczot ismét lebocsátjuk, a mellső horgokat bekapcsoljuk és a vedret megemeljük; erre a darút akként mozgatjuk, hogy ez az üres vedret visszaszállítja a kocsihoz, mire aztán újból egy megterhelt vedret kapcsolunk a lánczhoz és az iménti műveletet ismételjük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gép kőzeteknek és érczeknek kinetikus energia által való zúzására, jellemezve:
