17013. lajstromszámú szabadalom • Villamos vasútrendszer

segédáramforrást rendezhetünk el a kocsin, a mint az a 8. ábrában látható. Előnyösen a födetlen (d) vonalvezetőt alkalmazzuk, mely (a szó szokásos értelmében) nem hajlékony, hanem ellenkezőleg merev, de jelentékeny hossza következtében elegendő flexibilitással bír arra, hogy a kocsimágnes vonzása következtében hosszú ívben (kihajlásban) a szabadon fekvő rendesen áramtalan vezetékszakaszok oldalán villamos kontaktusban mozogjon és az egymásután következő szakaszokkal, a mint a mágnes ezek fölött tovamozog, érintkezésbe jöjjön. A kollektorkefe vagv a kocsinak egy másik kontaktusa a vezetőcek vezetőszakaszához hozzáfekszik, mely vezető fölött a mágnes van elrendezve és mely ezen pillanatban a vonalvezetékkel villamos kontaktusba jön és ettől áramot szed. míg a többi nem a kocsi alatt lévő vezetékrészek áramtalanok. Ennélfogva ezen rendszer okvetlenül biztosan működik, mivel a vezető a vezetőcsatornában gondosan el van zárva és el van szigetelve, úgy hogy az mindig csak a közvetlenül a kocsi alatt lévő szabadon fekvő vezetékszakasszal jön villamos kontaktusba. Ezenkívül lehetővé van téve, hogy a vonalvezető és a vezetékszakaszok közti kontaktusfölületet lehetőleg csökkentsük; a kontaktus helye csak egy pont, mint a közönséges trolley-nél és egy fölső vezetékes rendszer vezetékénél; mindennek daczára az egész szükséges áram a vonalvezetőtől a részvezető lemezekhez folyik, mivel ezen vonalvezető egy hosszú hullám alakjában a vezetőlernezek felé sorban kifelé kihajlik, a nélkül, hogy a vezetékben hurkok vagy meggörbítések keletkeznének. A vonalvezető az imént leírt szerkezet ós elrendezés következtében a kocsimágnes behatása alatt egy kissé vízszintesen vagy előre mozog és ezután ismét eredeli helyzetbe jut, mi által a vezetőszakaszok alsó oldala és a sodrony födetlen marad és korrozióktól menten tartatik meg, melyek az ellenállást fokoznák és a helyes villamos kontaktust megakadályoznák. Ily módon a vonalvezeték és a vezetőszakaszok közti villamos kontaktus mindig biztosíttatik, tekintet nélkül arra, hogy a tényleges mechanikai kontaktus igen csekély. Az 1. ábrában oly kábelvasút van feltüntetve, melynél a mozgatható vonalvezeték végtelen és a visszavezetés a belső sínvezeték által történik. A (7) generátor által táplált végtelen fővezető az oldalas (2) vezetékek által bizonyos távolságban a vezetőcsatornában elrendezett vonalvezetőnek tartóival van összekötve; ezen fővezető előnyösen sülyesztve, teljesen elszigetelve és elzárva van, hog}7

áramveszteségeket megakadályozzon. Az 5. és 7. ábrában oly kétvágányú rendszer van föltüntetve, melynél az áram két (7) generátorból három vezetékkel bíró rendszeren át vezettetik be és vissza. Mindegyik vágány számára egy generátor van elrendezve, melyeknek egynemű sarkai a (11) összeköttetések által a hozzá tartozó vágánynak visszavezető sínjeihez vannak kapcsolva. A másik két sark a (12) összeköttetések által a két vágány mellett lévő egyszerű (3) fővezetékhez van kapcsolva. Mindegyik vágánynak vonalvezetéke, a mint azt az imént leírtuk, az oldalas (2) sodronyokon át tápláltatik árammal. Ezen elrendezés következtében mindegyik vágány generátorával együtt egy zárt áramkörbe esik, a két generátor azonban sorosan vagy a generátoroknál egyébként szokásos módon van kapcsolva. Ez azon előnnyel jár, hogy a (3) vezetékes rendszernek jól ismert előnyeit hasznosíthassuk. Szükség esetén a kocsi által hordott (f) mágnesnek sarksaruit görgők által képezhetjük, a mint ez a 8. ábrában vonalkázottan van föltüntetve, mely görgők a (c3) födélrészen futnak; de nem kell közvetlenül ily görgőket elrendezni. Lehet ezenkívül (mint a 11. ábrában) a hajlékony (d) vonalvezetőt is alkalmazni, mely a hornyos hossztalpfák hornyának fenekén van elrendezve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Villamos vasútrendszer, jellemezve egy nem vezető és nem mágnesezhető anyag-