16876. lajstromszámú szabadalom • Újítások gázmótorokon
— 3 elhelyezve, melyek egy közös tengelyt forgatnak, és melyekben minden fordulatnál egy-egy robbanás megy végbe. Minthogy ez a két gép egymással teljesen azonos módon van szerkesztve, a következőkben csak az egyiket fogjuk ismertetni. Az 1., 2. és 3. ábrán, valamint a 7., 12., 14. és 17. ábrán látható gépnél az (A) henger a szokásos módon van szerkesztve és a vízhűtés gyanánt szereplő (a) palásttal fölszerelve. Az (A) hengerrel igen czélszerüen egy légmentesen elzárt (Al) forgattyú kamara van kapcsolva, melyet a levehető (al) födél zár el, hogy az exczenter-korongot szükség esetén kl lehessen váltani. Az (A) hengerben egy szokásos módon szerkesztett (B) dugattyú mozog, melyet a (C) hajtó rúd kapcsol a (D) forgattyúcsappal. Ez a forgattyúcsap legczélszerűbben két (E) forgattyú korongra. lehet szerelve, melyek az (a2 a3) csapágyakba ágyalt (F) tengelyre a kellő számban vannak fölékelve. Az (A) hengert nem kell oly hosszúra készíteni, a mily hosszú a megfelelő lökettel dolgozó régebb gépeké, minthogy a (G) robbanó kamara az (A) hengertől elkülönített, de ezzel közlekedő rész gyanánt van kiképezve. A szóban lévő berendezésnek az a J czélja, hogy a robbanás égésterményeinek a dugattyúra gyakorolt hatása szabályozható legyen és hogy a dugattyú csak fokozatosan tétessék ki a teljes nyomásnak. Ebből a czélból a vezetékbe megfelelő tagot, pl. egy csapot stb. kell beiktatni, hogy a dugattyúra ható nyomás megfelelően szabályozható legyen. Magától érthető, hogy a jelzett czél elérésére szolgáló berendezés sokféleképen módosítható és ezért a következőkben csak példaképen ismertetjük azt a berendezést, j mely ezen czél elérésére a legalkalmasabbnak látszik. Mint az az 1., 2., 3. és 7. ábrán látható, a (G) robbanó kamara a (Gl) hengerfenékkel egy darabból készül és az (A) hengerrel a (g) nyíláson át közlekedik, melyen a robbanásnál keletkező égéstermények a hengerbe jutnak, hogy a dugattyúra hatva munkát fejtsenek ki. A dugattyú támadási fölülete a (g) nyílással szemben egy kiálló (b) résszel van ellátva, mely a rajz szerint | van kiképezve és akként méretezve, hogy a (g) nyílásba behatolhasson és így a dugattyú által működtetett szelepet képezzen. Ha a dugattyú hátsó helyzetében a robbanás végbe megy, a gáznyomás először is a (b) nyujtványra fog hatni és minthogy ennek keresztmetszete jóval kisebb, mint a dugattyú fölülete, a dugattyúra is megfelelően kisebb nyomás fog hatni. Ennek következtében az a lökés, mely a szóban lévő géphez hasonló régebb motoroknál föllép és mely szükségessé teszi, hogy a mótor által hajtott gépek kímélése czéljából nagy lendítő kerekeket alkalmazunk, annak következtében, hogy a gáznyomásnak kitett föliilet fokozatosan nagyobbíttatik, elmarad. A gépre a teljes nyomás nem akkor hat, mikor az az egyik vagy másik holt állásában van, tehát a gép rudazata könnyebbre méretezhető. Czélszerűen lehet a henger és a robbanó kamara között egy második (gl) nyílást alkalmazni, melyet egy (g2) szelep zár el. Ez a szelep lehetővé teszi, hogy a henger végében lévő levegő a robbanó kamarába áramoljék át, ha a dugattyú hátra félé mozog és így a levegő túlságos megsűrítését meggátolja. A robbanó keverék meggyújtása czéljából a robbanó kamara a közönséges szerkezetű (G2) gyújtóval van fölszerelve, bár a robbanó kamarában elhelyezett gyújtó mindig többé-kevésbé megbízhatlanul működik és a gyújtás időpontja és így a robbanás hatályossága is változik és időelőtti robbanásokra is okot adhat. Ezért czélszerű, ha nem elégszünk meg a fix (G2) gyújtóval, hanem egy7 második (Bl) gyújtót is alkalmazunk, még pedig magán a dugattyún, mely gyújtó a dugattyú hátrafelé mozgásának utolsó szakában hatol be a robbanó kamarába és jön a robbanó keverékkel érintkezésbe, mi által az időelőtti gyújtás is elkerültetik és — mint azt később részletesen ismertetni fogjuk — a robbanó keverék a robbanó kamara leghátsó részében marad és nem hatol be a hengerbe. Úgy tapasztaltuk ugyanis, hogy jó robbanó keverék a robbanó kamara hátsó részében csak akkor keletkezhetik, ha a
