16834. lajstromszámú szabadalom • Nedves tüzelőanyagok fűtőerejét teljesen kihasználó gáz vagy félgáz fűtés
- 3 -Ezen czélszerű alak magas hőfoknál is alkalmazható. Ekkor azonban úgy a generátort, mint a töltőgaratot a lánghidtól távolabb kell elhelyeznünk, miáltal elejét vesszük annak, hogy a desztilláezió túlságos gyorsan, illetve gyorsabban menjen végbe, mint a lepárolt tüzelőanyag elgázítása a generátorban. Nagyon omló szén mellett a 9. ábrában látható alakban képezhetjük ki a retorta talpát, vagyis a szabad szénoszlopot közbül egy erős (m) boltívvel támogathatjuk. Mindegyik szerkezettel nyilvánvalóan nemcsak azt érjük el. hogy kátrány- és gőzmentes forró gázokat kapunk nedves szénből is, a mit eddig csak a gázoknak lehűtése útján érhettünk el, hanem azzal, hogy a szénnek épen azon lecsapódó káros alkatrészeit a legértékesebb gázokká változtatva, a gázokat gazdagítjuk, s azzal, hogy a generátornak s a gázoknak saját nagyfokú melegét a pestnek szintén átadjuk, oly tökéletessé tesszük a tüzelőanyag fűtőértékének kihasználását, miszerint az eddig semmi hasonló szerkezettel elérhető nem volt. A kifejtett eszmét váltakozó lángirányra alkalmazva mutatja be a 6. 7. és 8. ábra. Lényege abból áll. hogy a generátorok a kemencze hátulsó fala mentén egymásba nyílóan vannak összeépítve, miáltal tulajdonkép egy generátort képeznek, melynek két vége a kemencze gázcsatornáival közlekedik. A levegő fölhevítésére itt Siemensféle álló regenerátor kamrákat alkalmaztam azért, hogy azok melegét szintén a generátor javára értékesíthessen. Ez akként történik, hogy a retorta (1) garatja (7. ábra) alatt jobb oldalt egy meredek (2) (60°) chamottelapot alkalmazunk talp gyanánt, melynek, másik oldala a (3) regenerátorkamrára néz. A kamrába lépő még igen forró füstgázok a vékony chamottelápon át izzásba hozzák a retortában lévő szenet, mely aztán az alatta lévő átlyukasztott (4) chamottetalpra lecsúsztatva, ott vékonyabb rétegekben feküdvén, a generátor hője által még nagyobb izzásba hozatik, úgy hogy a darázson át a lepárlási termények fölbontatnak, mielőtt a lyukakon keresztül a generátorba lépnek. Hogy egy ilyen hosszú generátor szilárdan fölépíthető legyen, minden két tag között egy (5) boltozott kapú van kiképezve, melyet alant a síkrostélyok alacsony (6) közfala, baloldalt egy a lejtős rácsokat elválasztó (7) közfal, jobb oldalt pedig a gázfejlesztő és légkamra közti (8) fal határol. A boltozatokon nyugszanak aztán a retorták elválasztó (10) közfalai, melyek közt a (4) lyukas agyaglapok vannak beillesztve. A retorták alsó végének elzárására ellensúlylyal fölszerelt (11) tolók vannak alkalmazva, melyek rúdja végén egy kis (12) harang van azon czélból, hogy ez a toló zárásakor egy kerek vízcsatornába merülve a gázok kilépését megakadályozza. Hasonló vízzáró van (13) bolygató nyíláson és (14) adagoló szekrényen is alkalmazva. A tulajdonképeni regenerátorban az egyes tűzfészkek egymásra hatása következtében és annak folytán, hogy ott izzó koksz gázíttatik el, igen forró járás keletkezik, mivel pedig a léghúzás következtében ott lesz a hőség a legnagyobb s. ott fog a legtöbb gáz fejlődni, a mely oldalon a gázok a generátorból kivonulnak, ez az oldala a generátornak izzó falaival és nagy parázs fölületével az ellenkező oldalról jövő kisebb mennyiségű gázokra nézve mint gázhevítő fog szolgálni; annélkül, hogy a gázok átvonulását akadályozná. Előmozdítják ezt az alacsony boltozatok különösen ott. hol a gázok a generátorból I kilépve a magasabban fekvő (16) gázcsatornába vonulnak, itt tudni illik a gázoknak a (15) boltozat alatt kevés helyük lévén az átvonulásra, legnagyobb részt a generátor legforróbb szénrétegén kénytelenek áthatolni, hogy a (16) csatornába juthassanak. Itt tehát a kátránygőzök utolsó nyomai is fölbontatnak s a gázok még jobban fölhevíttetnek. A csapoknak és szelepeknek a rajzban látható állása mellett a baloldali (18) gázcsap lévén nyitva, a gázok a generátorban fa nyilak irányában (6. ábra) jobbról balfelé lógnak végig vonulni, annak bal végén (16).