16834. lajstromszámú szabadalom • Nedves tüzelőanyagok fűtőerejét teljesen kihasználó gáz vagy félgáz fűtés

_ 4 _ gázcsatoraába lépni, hogy onnan a pest (17) gázcsatoniáján a nyitott (18) csap mellett fölvonulva a baloldali (19) lánghidhoz érjenek. Az elégési levegő ugyanakkor a 8. ábrában látható (20) váltó szekrény fölött a nyitott (21) légszelepen át a szekrénybe belépve balfelé vonul, innét egy kis (22) csatornán át a baloldali (3) légkamrába jő, hogy annak izzó tégla rácsozata által fölhevítve a forró levegő (23) résen át a pest (24) légcsatornájába s onnan ugyancsak a baloldali lánghidhoz a gázok közé jusson azok elégetése végett. A láng a munkatéren most már jobbfelé végik ömölve és maiege nagyrészét a. kívánt czélra átadva a jobboldali (24) gőzcsatornán és (23) kamra hézagán át a jobb (3) légkamrába lép, ott fölös melegét a retorta (2) talpának és téglarácsnak fölhevítésére átadván a (22) kis csatornán át a (20) váltószekrénybe és onnan a (27) csappantyú állása által kényszerítve a (25) kéménycsatornába vonul. A mint ebből látjuk, a füstgázok a légkamrákon fölváltva vonulván át a retorták talpainak és mindig csak azt a felét éri a füstgázok melege, mely a lángberendezés ellenkező oldalán van, tehát ott, hol arra épen szükség van ; a másik fele a retortatalpaknak a másik kamrában fölgyülemlett sugárzó meleg által még mindig elég forrón tartatnak. Ez által a chamottetáblák nagyban kiméivé lesznek. Váltás alkalmával az ellensúlyos (26) emeltyűkkel fölszerelt (18) gázcsapokat egy (30) fordítókar segítségével, mely az emeltyűket összekötő (28) vonórúdra van erősítve, fordítjuk át az ellenkező állásba, a mikor a gázok útja ellenkező irányt vesz ; a levegőnek és füstgázoknak váltása a közös (27) csappantyú átvetésével eszközöltetik egy kettős (29) emeltyűkar segítségével. A mint említettem úgy ezen mint az 1. ábrabeli szerkezetnek egyik sarkpontja, hogy egyszerű léghúzással fejlesztetnek száraz és forró gázok, a mi sok üzemnél nagyon kellemes, mert géperőt nem igényel, de azért nincs kizárva, hogy a generátor hamutereit j elzárva fuvószelet is alkalmazzunk, különösen tömöttebb vagy tömötten rakodó tüzelőnél Kevésbé nedves szén mellett nagy előnnyel lehetne gőzsugárfuvóval fujtatni be levegőt ós gőzt is, mi által még gazdagabb gázokat nyerhetünk. Végül a 9. ábrában bemutatom az eszme alkalmazását rostélytüzelésre is és pedig egy kettős lángcsöves kazánhoz alkalmazva azt. Rács gyanánt egy kombinált (bl) sík és (b) lépesős rostély van alkalmazva, az előbbi szintén egy kis lejtősséggel. Az átlyukasztott agyagtáblát itt egy erős (m) boltozat által elválasztott két boltíves (n) nyílás által helyettesítettem, a boltív czélszerűbben két a középen alátámasztott boltívből alakítható. Az adagolónyílást, mely a szén természete szerint változik, (t) síkfal szabja meg, mely egy öntött sarok vason nyugszik. Az (i) adagoló nyílást kényelmesebb kezelés szempontjából előre kanyarítattam. A bolygató rúddal az (1) bolygató ajtón át úgy a retorta mint a generátor szénrétege hozzáférhető. Az első szúró láng, mely a rácsról fölcsap és mely egy (v) falbütyökkel is a boltíves nyílások fölé kényszeríttetik, a szenet a retorta talpán folytonos izzásban tartja, az ezen áttörő desztillácziós gázok elégetésére egy kevés szekundér levegőt bocsátunk a rács alatti két (p) oldalnyílásból egy boltozott (pl) csatornába, honnét részint (p2) két oldalnyíláson, részint (x) középső hézagon át vezetjük a forró levegőt a gázokhoz. Ez által ezen berendezés, miként a legtöbb füstemésztő rostélytüzelés, átmenetet képez a félgáztűzeléshez, sőt az adagoló nyílás kitágításával egészen abba mehet át. s így generátorként is szolgálhat. Ezen berendezésnél a retorta alapját nem zártam el arra alapítva azt, hogy kényelmesebb kezelés czéljából a szén magától csússzék le a retortából a lépcsőrácsra, mihelyt alatta hézag támad. Ha azonban ezen lecsuszamlás nem volna elég egyenletes, úgy egy tolókával kellene azt szabályozni. Előnye ennek a szerkezetnek a j teljes füstemésztésen kívül abban van, hogy