16682. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék a tüzelőanyag energiájának és egy expanzió közegnek munkává való átalakítására

- 2 -lett egyidejűleg némi nedvesség is eltávolít- j tátik és azután a levegőt megközelítőleg a j kivánt mértékig komprimáljuk. Az expanzió- ! közeg ezen kompressziója némi hőt fejleszt, melyet előnyösen eltávolítunk. Ezután a komprimált expanziómédiumot még erősebben expandáltatjuk, minek következtében a hőmérséklet leszáll és még több nedvesség távolíttatik el. Ekkor az expanziómédium kellő állapotban van, hogy a tüzelőanyagot fölvegye, mely az expanzióhoz szükséges hőt szolgáltatja. Czélszerűen a komprimált expanzióközeget, midőn a tüzelőanyagot bevezetjük, még tovább komprimáljuk, oly czélból, hogy az égési meleg által létesített expanziótérfogatot nagyobbítsuk. Közvetlenül a tüzelőanyagnak a komprimált expanzióközegbe való bevezetése után a tüzelőanyagot valamely függetlenül elrendezett készülékkel meggyújtjuk, mire az égési meleg az expanzióközeget expandálja és a kivánt erőt termeli. Tegyük föl, hogy a rajz 1. ábrájában vázlatosan föltüntetett készüléknél a rendes t alakú (40) kompresszorba közönséges hőmérsékletű légköri levegőt vinnénk be és pedig az (58) kígyócső és alkalmas összekötőrészek segítségével. Midőn a levegőt a légüres (40) kompresszor hengerébe vezetjük, a kígyócsőben való súrlódása szerint többé vagy kevésbé hígul vagy expandál és a benne lévő nedvességtől többé vagy kevésbé megszabadul. Ha a kompresszor hengere ily módon ritkított vagy expandált levegővel van megtöltve, akkor azt a hengerben körülbelül 40 kg.-nyi nyomásra komprimáljuk, mikor is némi meleg fejlődik. A komprimált levegőt ezután taz (1) hengerbe vezetjük, mely nagyobb a kompresszornál, miből következik, hogy a komprimált levegő gyorsan expandál, míg csekélyebb nyomás létesül. Ennél az expanziónál a hőmérséklet a kezdeti hőfok alá sülyed. Megjegyzendő, hogy a komprimált levegő az (1) hengerbe való belépésekor rendkívül gyorsan expandál és ez az időpont a legnagyobb fontossággal bír, minthogy lényeges befolyást gyakorol az expanzióközeg hőmérsékletének leszállítására, mely közeg oly állapotban marad, melyben kevesebb erővel és kisebb hőfejlesztéssel komprimálható. Az expandált közeget azután az (1) hengerben újra komprimáljuk, ismét körülbelül 40 kg.-nyi nyomásra, mire az oly hőfokkal bír, mely alacsonyabb az első kompressziónál fejlesztett hőfoknál és a tüzelőanyag fölvételére alkalmasabb állapotban van. Ezen második kompresszió után a tüzelőanyagot a komprimált expanzióközegbe bevezetjük, mi oly módon történik, hogy az elégető hengerbe aránylag csekély mennyiségű levegőt szorítunk bele nagyobb nyomás alatt, mint az, mely a munkahengerben uralkodik, mi mellett a levegő a tüzelőanyagkészleten megy keresztül és ennek kellő mennyiségét magával rántja. Mint az 1. ábrából látszik, erre a czélra az (50) légszivattyút használjuk, mely a (32) j elégetőkamrával áll összeköttetésben, mely I a tüzelőanyagot a (61) tápláló tölcsérből | veszi. Mint említettük, az (50) szivattyúban j a levegő nagyobb nyomásra komprimáltatik, mint az, mellyel az (1) hengerben lévő kom! presszióközeg bír. Tegyük föl, hogy pl. 45 | kg.-ra komprimáltatik és ha azt most a kom; prímáit expanzióközegbe szorítjuk bele, ez ! nemcsak a tüzelőanyag bevezetését eredmé! nyezi, hanem egyúttal a komprimált közeg nyomásának növekedését is. Oly hajlandóság-i nak, mely oda irányul, hogy az expanziókö-I zeg hőmérséklete emelkedjék, mi a tüzelőanyag hordozója gyanánt szereplő levegőnek beszorításánál megtörténhetne, elejét veszi a levegő expandálása egy csekély nyomású közegben és a tüzelőanyagban lévő némi nedvesség elgőzölgése. A levegő beszorítá| sának azért nincs káros hatása, minthogy ; egyidejűleg a tüzelőanyag is bevezettetik, J mely rögtön meggyujtatik, hogy az ezután szükséges meleget fejlessze. Minthogy a levegő rögtön meggyujtatik, a komprimált közeg, melynek hőmérséklete aránylag alacsony és nedvességtől többé vagy kevésbé meg van fosztva, jobban megfelel az égési hőmérsékletnek és nagyobb mértékben kiterjed, miáltal nagyobb térfogat és ellenállás esetén a nyomás nagyobb energiája jő létre. A találmány a legkülönbözőbb czélokra ér-