16482. lajstromszámú szabadalom • Vezérműves vagy vezérmű nélküli forgó gép

-— összenyomó folyadék esetében — hogy a folyadék oly közegbe áramlik ki. melynek nyomása nem nagyobb, mint a kiáramló folyadék nyomása). Ha vezérművel szerkesztem a gépet, a fentebb leírt négy fázist a klasszikus fázisok helyettesítik, az admisszió, expanzió, kifuvatás és holtpont fázisa és a gép nem nem mint Woolf-féle gép, hanem mint kompoundgép működik. A föntebb adott magyarázat mindazon liajtóközegekre érvényes, melyek egy mozgatható falra hatva munkát végezhetnek, vagy melyek egy változtatható térfogatú térben kitágulhatnak és a gépem az által, hogy annak (B) hengere bizonyos szerkezeti részek ismétlése következtében a forgás irányában úgyszólván megnyúlhatik, azt az erőt, melyet valamely tetszőleges hajtóközeg pld. gáz, gőz, folyadék vagy robbanókeverék kifejthet, teljesen hasznosíthatja. Ugyanúgy működik a gép, ha azt szivattyú gyanánt használjuk, a leírás szórói-szóra ugyanaz marad, ha a megfelelő helyeken a beszívatás illetve kinyomás szót helyettesítjük, Végül még megjegyzem, hogy egy és ugyanazon burkolatban szivattyú és mótordobok is alkalmazhatók. Ha a gépet, mint petróleum- vagy gázmotor képezem ki, a szükséges kompressziót vagy magában a főgépben (8. ábra), vagy egy másik, a főgéphez hasonló, szivattyú gyanánt működő és a főgép által hajtott gépben létesíthetem, a gépet pedig, mint robbanó motort vagy lassú égésű motort képezhetem ki. A 8. ábrán például a (C) dobban a beszívatás, a (Cl) dobban a kompresszió a (Cll) dobban a robbanás megy végbe. Lehet továbbá a jelzett gép megindítására egy (R) tartályt is használni, mely a gép járásánál telik meg (15. ábra). Ekkor a töltőcsövet a (10.) szegmentummal kapcsoljuk össze, mely ama térrel, melyben a robbanás végbe megy, soha sem közlekedik, míg az elvezető cső a (11.) szegmentummal van összekapcsolva, mely ama térrel nem közlekedik soha sem, amelyben a beszivatás megy végbe. Ez a tartály más czélra is használható. A 4. és 5. ábrán egy két dobos gépet ábrázoltam, mely Woolf rendszere szerint működik és nem reverzálható. A (D Dl) forgódugattyúk külön (dl d2) tengelyekre vannak ékelve, minek következtében a kisnyomású (Cl) hengert lehetőleg rövid vezeték segélyével lehet a nagynyomású (Cl 1) hengerrel összekapcsolni. A rajzon a forgóhenger és a forgódugattyú átmérője egyenlő. Hogy a bebocsájtó- és a kifuvató-vezeték egymással közvetlenül ne közlekedhessék, azt nagyon sokféle módon lehet elérni. Példaképen több kiviteli módozatot mutatok be (6., 11. és 12. ábra). Az első kiviteli módozat (4—6. ábra) az, melyen a négy fázist ismertettem. Az (el e2) közfalaknak egyik fölületét egy átlós (q r) sík képezi, másik fölületét egy epicziklóidális henger, melynek (lp) vezérvonalát a bevágás (m) éle írja le a dugattyú forgásánál. a kivágásokat hengerfölületek alkotják, melyek vezérgörbéinek (t tl) része körív, (m t) és (tl s) része az (1 p epicziklóissal inverz) és az (1) és (r) pontok által leírt epiciklois és (ml s) részét a (q r) egyenesen evolvense képezi. A 11. ábrán a körívek az előbb leírtaknak megfelelően vannak alkalmazva, míg a konkáv-vonalak epicziklóisok és a konvexvonalak egyenesekből és evolvensekből vannak összekötve. A 12. ábrán a görbéket az (m ml) (1) pontok által leírt epicikloisok képezik. SZABADALMI IGÉNYEK. Forgógép, mely tetszés szerint vezérművel vagy vezérmű nélkül szerkeszthető, akár mótor, akár szivattyú gyanánt használható és melynek jellemző részei a következők : 1. Egy hengeres (A) burkolat, melynek megtelelő (a a' a") kivágásai vannak és melyben egy a (b) mótortengelyre ékelt és gyűrűalakú, tetszőleges számú közfal által részekre osztott (C C' C") hornyokkal ellátott (B) forgóhenger van elhelyezve.