16482. lajstromszámú szabadalom • Vezérműves vagy vezérmű nélküli forgó gép

érintő átló az (xl yl) vonalban van és az (el) diafragma az (Ll) nyílást nyitja. Ekkor a gőz a jelzett közfal hátsó föliiletére hat és minthogy a két közfal egymással mereven van kapcsolva, a gőz az (el) közfalat a nyíl értelmében forgatja, míg a (D) dugattyú a hengerfenék szerepét játsza. A második fázis akkor kezdődik, mikor a közfalak az (x2 y2) vonalhoz érnek és az (e2) közfal az (L2) nyílást nyitja és az (M) térben lévő gőz kifuvatik. Ekkor a gép ama nyomáskülönbség következtében forog, mely az (el) közfal két oldalára hat. A harmadik fázis ; kkor kezdődik, mikor a közfalak az (x3 v3) síkba jutnak és az (e2) közfal a (G2) kivágásba fogódzik. Ekkor két közfal bal oldalára a friss gőz,jobb oldalára pedig a fáradt gőz hat. A két közfalra egyenlő erő hat, de ellenkező irányban, tehát a (C) horonyban lévő gőz nem végez munkát. Ellenben a (G2) kivágás két föliiletére különböző nyomás hat, az egyikre a friss, a másikra a fáradt gőz nyomása, tehát a forgódugattyú forogni fog és ez fogja a gépet hajtani. Megjegyzem azonban, hogy a forgódugattyú által okozott forgás, mely a 6. ábrán látható profil következménye a gépnél nem lényeges ismertető jel, minthogy pld. a forgódugattyú a 12. ábrán látható profil szerint kiképezve hajtó erőt soha sem fog kifejteni. Lényeges azonban az, hogy a forgódugattyú megfelelő proülálásával a harmadik fázis alatt is létesíthető hajtóerő. A negyedik fázisban a gép ugyancsak holt állásba jut, de az a fázis igen rövid, az (x4 y4) állásnál kezdődik, mikor a dugattyú is holtállásba jut és akkor végződik, mikor az (e2) közfal nyitja a motor eleven erejének hatása következtében az (Ll) nyílást. Ebben a pillanatban az előbb leírt munkafolyamat újbpl megkezdődik. A 6. ábrán föltételeztem, hogy az (el e2) közfalak oly módon vannak alakítva, hogy a gép csak egy értelemben foroghat. Ha reverzálható gépet akarunk szerkeszteni, a közfalak és bevágások profiljának az átlóra viszonyítva szimetrikusaknak kell lenniük. Ezt már a 2. ábra ismertetésénél is említettem. Ha a gépnek, mint a 4. ábrán látható kiviteli módozatnak, több hornya van, melyek tandem módra vannak kapcsolva és ha a gépnek vezérműve nincs, a forgódobot oly módon kell szerkeszteni, hogy az első horonyánál a kifuvatás ideje a második horony bebocsájtási idejével összeessék. Ebben az esetben a gépnek holt állása nincs. 11a oly gépet akarunk szerkeszteni, mely tetszés szerint előre és hátrafelé járható, az egyes hornyok fölékelési szögét változtathatóvá kell tenni, vagy átkormányzó vezérművét kell alkalmazni, vagy végül egy oly dobot, mely előre és hátrafelé egyaránt foroghat, egy csak előre és egy csak hátra forgó dobbal kell kombinálni, mely dobok tetszés szerint kapcsolhatók a mindkét értelemben forgódobbal. Ez az utóbbi berendezés látható a 10. ábrán, hol a (IIP1) és (BP) kombináczió az egyik, a (HP2) és (BP) kombináczió pedig a másik forgás létesítésére szolgál. A mondottak változatlanul állanak akkor is, ha más hajtóközeget alkalmazunk, így pld. gázt, petróleumgőzt stb. vagy ha folyadékot használunk. Megjegyzem azonban, hogy ha a használt hajtóközeg nyomása nagyon kicsi, vagy ha az nem expandálódhatik, mindegyik dobba friss hajtóközeget kell bevetni (lásd az 1. és 2. ábrát). Ellenben ha a hajtóközeg nyomása nagy, vagy ha az expandálódhatik, mint pld. a gőz, az expanzió kihasználása czéljából a hajtóközeget az összes dobokon átvezetjük, az első dobban teljes nyomás alatt fog munkát végezni, azután anélkül, hogy valamely vezérművön menne át, a második dobba jut, melynek térfogata nagyobb és ott expandálódik. Ezután a hajtóközeget vagy elvezetjük, vagy egy harmadik dobban újból fölhasználjuk munka végzésére. Egy szóval, a gőz oly módon hasznosítható, mint a Woolf-féle gépben és a gépemet az jellemzi, hogy abba a hajtóközeget folytonos áramban vezetem be, és — akár expandálódik, akár nem — ugyancsak folytonos'áramban vezetem el (föltéve természetesen