16482. lajstromszámú szabadalom • Vezérműves vagy vezérmű nélküli forgó gép

_ 4 — a 2. és 3. ábrát) vagy pedig több furatpárcsoport, mely esetben mindegyik furatpárcsoport egy-egy forgódugattyúval kombinálható (3a, 18. és 19. ábra), vagy végül több pár furat, mely esetben minden furatpár két vagy több forgódugattyúval van kombinálva. Az első esetben a gép geometriailag szimetrikus (2. ábra), de a hajtóközeg a forgódugattyúra nem hat egyenletesen. A második esetben a különböző forgódugattyúk tengelyei egy szabályos, a mótortengely körül rajzolható körbeírt sokszög csúcspontjai vannak elhelyezve és a motortengelyre az erő, ha bizonyos föltételek, melyeket később ismertetni fogok, teljesítve vannak, egyenletesen hat (3a, és 18. ábra). Végül a harmadik berendezésnél, mely a két előbb ismertetett berendezésnél egyaránt alkalmazható, bizonyos más előnyök lépnek föl. A gép akkor vezérmű nélkül is működhetik, ha a következő föltételek teljesítve vannak : 1. ha a két egymást követő közfal szögbeli távolsága kisebb, mint a bevezető vezeték és a kifúvató vezeték szögbeli távolsága (18. és 19. ábra), 2. ha a bevágások és a közfalak oly profillal bírnak, hogy forgás közben tömítve záródnak. Hogy a mótortengelyre ható erők egyensúlyozzák egymást, annak egyenlő hosszúságú kamarák esetében az a föltétele, hogy a közfalak és a kamarák száma ne legyen egymással osztható (18. ábra). Lehet azonban, ha kívánatos, különböző hosszúságú kamarákat is alkalmazni. Azonban arról az előnyről, mely a hajtóközegnek folytonos módon történő bevezetéséből ered, le is lehet mondani és vezérmüvet is lehet használni. Ekkor minden horonyban (3. ábra) vagy a horony minden szakaszában egyetlen közfal is elégséges ,(3a. ábra). Az (el e2) stb. közfalak profilja a (B) henger tengelyén átmenő síkra viszonyítva legczélszerübben szimetrikus. mely esetben a gép előre és hátrafelé is járatható. Ha a gép csak egy értelemben forog, a profil aszimetrikus is lehet (3. és 6. ábra) Bár a mótor folytonosan beáramlás esetében vezérművet nem igényel, a forgásértelem megváltoztatása czéljából ebben az esetben is alkalmazható szelepes vagy tolattyús vezérmű. A járulékos részekre vonatkozólag megjegyzem, hogy a forgódugattyúk — mint az a 4. ábrán látható — egy-egy (I) burkolatban zárhatók, melyek a gőzveszteségeket meggátolják. Az állvány a legczélszerübben a 9. ábra szerint szerkeszthetők. Ekkor az (5) csapágyak az (I) burkolatokkal mereven lehetnek kapcsolva (4. ábra) és a (6) fogaskerekek a (7) olajtartályokban lehetnek elhelyezve és közvetlenül, vagy pedig megfelelő tengelyek segélyével lehetnek a (v) csapágyakba (13. és 14. ábra) ágyalva. A tengelyirányos beállítás czéljából a tengelyen megfelelő gyűrűk alkalmazhatók és a fogaskerekeknek szögletalakú fogai lehetnek. Megjegyzem, hogy ha nem folytonos áram ban, hanem megfelelően elosztva vezetem be a hajtóközeget, a vezérmű akár a gőzbebocsátó vezetékbe, akár ha több hornyot lánczolatosan kapcsolunk, a két horony között lévő vezetékbe lehet beiktatva, úgy hogy a gőz expanziója a két horonyban fokozatosan változzék. A vezérmű vagy vezérművek az (A) burkolat külsején vagy az üregesen kiképezett (b) tengelyben lehetnek alkalmazva. Végül a tengely csapjai, valamint a kopásnak kitett részek megfelelő karmantyúkkal lehetnek fölszerelve. A gép részeinek ismertetése után a folytonos árammal dolgozó gép működését fogom ismertetni. Tegyük föl, hogy gőzgépről van szó és vegyük föl például a 6. ábrán látható gépet, melynek (C) hornyát a két (el e2) diafragma két kamarára osztja és melybe a gőz az (Ll) furaton áramlik be, míg a gőz elvezetésére az (L2) furat szolgál. Egy félfordulatnál négy fázis különböztethető meg: Az első fázis akkor kezdődik, mikor a két (el e2) diafragma hátsó föliiletét