16482. lajstromszámú szabadalom • Vezérműves vagy vezérmű nélküli forgó gép

(B) henger fölülete, más oldalt pedig tetszőleges fölületek által vannak határolva (a rajz szerint hengeres (f g) fölületek által, lásd a 2. ábrát), melyek oly módon vannak kiképezve, hogy a később leírandó bevágások föliileteivel elég szorosan záródjanak, úgy, hogy a hajtóközeg az (Ll) vezetékből az (L2) vezetékbe ne juthasson (2. ábra). A (D Dl Dl 1) forgó dugattyúk mindegyikének megfelő számú bevágása van, melyekbe a közfalak fogódzliatnak. Eme bevágások száma azért a közfalak számával egyezik meg, ha a forgó dob és forgó dugattyú szögsebessége azonos, bár ez az utóbbi nem szükségszerű föltétel. A rajzon ábrázolt kiviteli módozatnál a sebességek egyenlők, ezért — minthogy a hornyokban két-két közfal van alkalmazva — a (D) forgódugattyúnak két (Gl G2), a (Dl) forgódugattyúnak 1 1 két(Gj G2) és a (Dll) forgódugattyúnak két 11 11 (Gj Gg ) bevágása van (lásd az 1. és 2 ábrát). (A 17., 18., 19. ábrán a (Gl G2) bevágásoknak a hornyokban alkalmazott több közfal felel meg.) A (Gl G2) bevágások a (D forgódugattyún oly pontokon vannak alkaL mazva, hogy a (B) hengei és a (d) tengely forgásánál az (el e2) közfalak a bevágásokba fogódzhassanak. A közfalak és a bevágások profiljának olyannak kell lennie, hogy bármilyhelyzetben legyenek is a mozgórészek, az (Ll) és (L2) vezetékek egymással ne közlekedhessenek. (Ezen utóbbi föltételnek nem kell teljesítve lennie, ha vezérművet alkalmazunk.) A gép még megfelelő mechanikus áttevéssel is el van látva; pld. (mint az 1. ábrán látható) egy (H Hl) fogaskerékáttevéssel. mely a (d) tengelynek egy bizonyos határozott forgást kölcsönöz. Eme forgás sebessége pld. a (b) tengelyével egyenlő, de értelme ellentétes. Ez az áttevés arra szolgál, hogy a forgás közben a (Gl G2 g| Gg gJ1 11 11 Gg ) kivágások a megfelelő (el e2 e^ eg 11 11. e^ e_2 ) közfalakkal pontosan találkozzanak. Mindegyik (C Cl Cll) horony két-két furattal (a rajzon a (C) horony furatás (Ll L2) betűk jelzik) közlekedik, melyek alkalmas módon vannak elhelyezve és a bebocsátó (vagy beszívató) illetve kifúvató (kinyomó) nyílásokat képezik. A furatok az (A) burkolat kerületének vannak alkalmazva és a frissgőz- (szivó-) illetve a fáradtgőz- (nyomó-) vezetékkel vannak kapcsolva. Az ily módon összeállított gépnél a (C Cl Cll) hornyok, a (D Dl Dll) forgódugattyúk az (el e2 ej e* ej* eg1

) közfalak stb. az (A) burkolattal több változó űrtartalmú tereket képeznek, melyekre a hajtóközeg hathat vagy melyek a folyadékra hathatnak ós melyek rendkívül egyszerű módon tömíthetők, minthogy pld. gyors forgásnál a veszteségek amúgy is minimálisak és ennek következtében a súrlódás okozta munkaveszteségek is teljesen elkerülhetők, illetve annyira kisebbíthetők, amennyire csak akarjuk. A gép működésének ismertetése előtt czélszerűnek látom megjegyezni, hogy a leírt részek rendkívül sokféleképen módosíthatók, anélkül, hogy evvel a gép lényegét érintenők. így pld. az (A) burkolat átmérője egyenletes (1—5. ábra) vagy változó lehet (7. és 8. ábra). Az utóbbi esetben az ennek következtében keletkező lépcsőzetes burkolat egy darabból öntött hengerpalástokból állhat (8. ábra), vagy különálló részekből lehet összetéve (7. ábra). Az egyes (1., 2., 3., 4.) terek (5., 7. és 8. ábra) egymással vagy ugyanavval a vezetékkel közlekedhetnek, hogy ily módon a tengely irányában ható erők föl ne léphessenek. A (B) henger pld. a (b) tengelyre ékelt gyűrűkből is összeállítható, ép úgy a három (D) forgódugattyú is egyes gyűrűkből képezhető ki, csak azt a föltételt kell teljesíteni, hogy az egyes hornyokat képező gyűrűk a tengelyükkel együtt a megfelelő forgódugattyúkkal egyenlő sebességgel forogjanak. Végül a gép egyes részei tömörek vagy üregesek lehetnek. Mindegyik horonyhoz csak egy pár furat és egyetlen forgódugattyú tartozhatik (lásd