15994. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék szuperfoszfát és egyéb anyagok szárítására

- 2 -2. a raktárból az aszalókhoz és vissza a raktárba; 3. a raktárból a desintegratorokhoz és vissza a raktárba. Az említett vakaróeljárás alkalmazása ál­tal a szállítások száma eggyel csökken, a mennyiben ezen eljárás a fölbontókamrák­ból jövő meleg masszát közvetlen egy köny­nyű szórható, száraz porrá alakítja át. E mellett egy poralakú körülbelül 14% ned­vességtartalmú superphosphat keletkezik, mely sok czélra alkalmas; ujabb időben sok fogyasztó még kisebb nedvességtartalmú és pedig kb. 10% nedvességtartalmú super­phosphatot kíván. Ha most a vakart termék nedvességtartal­mát kb. 10°/0 -ra csökkenteni kívánjuk, akkor azt külön kell aszalni, azaz a munkafolya­matba még egy második szállítást kellene bekapcsolni, úgy hogy a következő szállítá­sok válnak szükségessé: 1. a fölbontókamrákból a vakarógéphez; 2. a vakarógéptől az aszalóhoz és ezután a raktárba. Ha a jelen találmány tárgyát képező be­rendezést az említett vakaróeljárással kap­csolatban alkalmazzuk superphosphat szárí­tására, akkor egyetlen szállítással és foly­tonos, a fölbontókamránál kezdődő és a kész elküldhető árúnál végződő tisztán gépi­inunka úton, néhány perez alatt, az ala­csony jelenleg kivánt kb. 10% nedvesség­tartalmú superphosphatot könnyen előállít­hatjuk, mely a raktáron nem csomósodik össze és a meleg behatásától okozott vissza­esés általi értékcsökkenésnek (az oldhatóvá tett phosphorsavak oldhatatlanná válásának) nincs kitéve. A készülék a mellékelt rajzon van föl­tűn tetve és pedig: az 1. ábra annak hosszmetszetét és a 2. ábra az áttört fenék egy kiviteli alak­ját mutatja. A szárítókészűlék egy ferdén elhelyezett (a) teknőből áll, mely a tulajdonképeni (fönt fölfelé hajlított) (c) aszalófölület által két részre van osztva. A fölső (al) tér (b)födője magasan fekvő végén az anyag fölvételére széles nyílással bír; míg alsó végén az ál­líthatóan elrendezett (f) födő csak oly nagy nyílást hagy szabadon, a mennyi épen az aszalt anyag kilépésére szükséges. Az alsó kifelé teljesen tömör (a2) térbe a d) bevezetőcső által a meleg nyomólevegő vezettetik be, mely levegő csak a lyukasz­tott (c) fenék nyílásain át léphet ki, a midőn a (c) fenéken az (e) tölcsér által bevezetett szárítandó anyag egyenletesen elosztott ré­tegben fekszik. A teknő a vízszinteshez tetszésszerinti szöget képez. Az alsó nyomótérből a nyílá­sokkal ellátott (c) fenéken át kilépő légára­mok tehát az anyagot a teknő ferdesége irányának megfelelően lefelé tolják, a mi­dőn egyidjűleg az anyagot emelik, áthatol­ják, föllazítják, megmelegítik és szárítják. Az anyagra e mellett két erő hat, neve­zetesen : 1. a nyomólevegő ereje, mely az anyagot mozgási irányában az aszalófölületről föl­emeli. 2. a nehézségi erő, mely az anyagot az aszalófölüetre ismét visszaejti. Ebből az aszalt anyag szökdelő, vagy a két erő egyensúlyi állapotában egy rugal­mas légpárnán egyenletesen csúszó lefelé való haladómozgás keletkezik. Az anyagnak ezáltal egymástzl folytono­san eltolódó részei legelőször a meleg (b) aszalófölűlettel való érintkezés folyán meg­melegíttetnek; továbbá a részecskék a tu­lajdonképeni szárítás elérése czéljából a sok mellékáramra oszlott szél által fölemeltet­nek, átjáratnak, meglazíttatnak, szétválasz­tatnak, megmelegíttetnek és száríttatnak; végűi az (al) fölső térben a szélnek az anyaggal ellenáramban utóbbi fölött fölfelé kell áramlania, mivel a teknő fölső része a kibocsátó végén az (f) födő következtében a kilépő anyag számára csak kis nyílással bír és a teknő ferde iránya folytán kémény­szerűen hat. A melegcsere tehát háromszoros módon történik : 1. az anyagnak a meleg (c) fölűlettel való érintkezés által; 2. az anyagnak a meleg széláramlatokkal való közvetlen benső érintkezése által, a

Next

/
Thumbnails
Contents