15994. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék szuperfoszfát és egyéb anyagok szárítására

- 3 midőn tehát az összes részek állandóan egyidejűleg friss, száraz és meleg szelet kapnak! 3. a 2. alatti szerint használt meleg levegővel való érintkezés által, mely levegő az (a2) térbe az anyaggal ellenáramban mozog, a midőn tehát a melegkihaszaálás tökéletesíttetik. Azáltal, hogy a nyomólevegö a szállítási irányra szög alatt hat és az anyag föllazítására szolgál, továbbá azáltal, hogy a használt levegő a szárítóteknőt a szállított anyaggal ellenáramban hagyja el, az anyag sebessége úgy szabályoztatik, hogy az anyag az aszalókészűlékben a szárításra szükségelt, kellő ideig marad. A rajzon két egymásfölött fekvő csatorna van föltüntetve, melyek azon esetben nyernek alkalmazást, ha az egyikben az anyagot meleg nyomólevegővel, míg a másikban hideggel kezeljük, hogy az anyagot lehűtsük és egyidejű leg ulánszárításnak tegyük ki A meleg áramú tehát a fölső (a) teknőből egy az utóbbihoz hasonlóan épített második, alsó (g) teknőbe esik, melynek alsó (h) nyomólevegő terében az (i) tölcséren át hideg szél szoríttatik be. A levegő és anyag mozgása ugyanaz mint az első teknőben-Ezen teknőben az anyag teljesen lehűl és e mellett ismét nagy mennyiségű nedvességet veszít. Magasan elhelyezett beöntőtölcsérnél a fölső teknőből elillanó meleg levegő még előszárításra is használható. A használt levegő elvezetésére gőzcsatornák szolgálnak A teljes vonallal rajzolt nyilak a levegő mozgásának irányát, míg a pontozott vonallal rajzolt nyilak a szárítandó anyag irányát jelölik. A második teknő alsó vége (k) szitává lehet kiképezve, úgy hogy a föl buktatható (1) kocsikba vagy szállítózsákokba hideg, megszitált árú esik, míg az esetleges gorombább részek az (in) kocsi felé tovább vezettetnek A (k) szita különválasztva is lehet elrendezve. A helyett, hogy a két teknő egymás alatt fekszik, a teknők eggyé is egyesíthetők, melynél az egyik rész meleg, a másik rész hideg nyomólevegővel kezeltetik; vagy egy többrészű tagozat alkalmazható, melyek külön vagy összefüggésben dolgoznak. A (c) aszalófenék az anyag milyensége szerint hasított, tetszés szerint lyukasztott, pikkelyesen egymásfölé helyezett, lemezekből vagy szitákból lehet képezve. A 2. ábrában a (c) aszalófenék egy kiviteli alakja vau föltüntetve; ezen fenék pikkelyesen egymásfölött ágyazott (cl c2 c3) stb. lapokból áll, melyek bizonyos mértékben lépcsőt képeznek, melynek fokai között a nyomólevegő a szállítótérbe belép. E mellett az anyag, mint látható, a szállítás irányában haladó mozgást kap. Az egyes pikkelyek vagy lépcsők, szögecsek vagy hasonlók által vannak összekötve, a midőn a lépcsők távolságai álló csapok által biztosíttatnak. A (c) aszalófenék azon része, mely a nyomólevegő bevezető csöve előtt fekszik, mint az 1. ábrából látható, nagyobb hajlással bír a vízszinteshez, mint a fenék többi részei és czélszerűen meg van görbítve. Ezen elrendezés azon előnnyel bír, hogy a nyomó levegőáram egy része a meggörbített aszalófenéken közvetlenül a szállítótérbe fuvatik és a szállítandó anyag mozgását a szállítási irányban megkezdi, míg a nyomólevegő másik része, mely az (a2) térben tovább áramlik, ezen térben irányától való eltérés mellett kiterjeszkedik és az (al) fölsőtérbe való belépésénél kiterjeszkedése folytán az anyagot meglazítja, szárítja és mozgásban tartja. Ha a szárított anyag szállítása gyorsítandó, akkor e teknőnek géphajtás segélyével rázó mozgást adhatunk, ínég pedig vagy úgy, mint a rajzon föl van tüntetve, vagy pedig szállítóhimbák, görgők stb. által. Világos, hogy az üzemben igen lényeges megtakarítást érünk el, a mennyiben a kézimunka egy szállításra csökkentetik és az aszalás, hűtés és szitálás minden további munkálatai csakis egy igen rövid ideig tartó tisztán gépi működéssé egyesíttetnek. A jelen találmány tárgyát képező eljárás és az ennek kivitelére való berendezés természetesen nemcsak superphosphat szárítására, hanem midenütt, hol az anyagok egy-