15856. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikusan egyensúlyban tartott kamrazsilip

- áá -mentből (88. és 91. ábra) állanak, mely két végén az osztáskörhöz tangencziáiisan álló (R23) fölületekbe megy át. Ezen szegment az (R24) tengelyre van ékelve, mely az (R25) forgattyútengelyt egy kettős fogaskerekű áttétel segélyével mindig ugyanazon irányban (hátra felé) forgatja, bárhogyan forgathatnak is az (R12) henger és az (R22) fogas szegment a zsilip által. Az (R25) tengelyre balra forgó (R26) záró kerekek (89., 99. és 100. ábra) vannak ékelve, melyek az (R27) és (R28) laza korongokhoz szorulnak és több (R29) záró kilinccsel együtt működnek. Az (R27) korong az (R30) fogaskerékhez van erősítve, mely az (R24) hajtó tengelynek (R31) fogaskerekével kapcsolódik. A másik (R28) korong az (R32) fogaskerékhez van erősítve, mely a (forgatható tengelyre ékelt) közbenső (R33) fogaskerék közvetítésével az (R34) fogaskerékre hat, mely szintén az (R24) hajtó tengelyen van elrendezve. Az (R25) forgattyútengely az (R35) forgattyút hordja, mely az (R36) rúd által a (h) szelepnek (R37) csuklójával (91. és 75. ábra) van összekötve; a forgatttyútengelynek másik vége a közvetlen hatású differencziális (R38) forgattyúszerkezettel (75. és 89. ábra) van összekötve, melynek segélyével a forgattyútengelyt nyomó levegő által forgathatjuk, mely az ellenőrző készülékből az (R39) csövön körösztül az (R41) hengerbe vezettetik és az (R40) dugattyút elállítja, mely az (R42) rúd által az (R43) forgattyúval (89. és 91. ábra) van összekötve, mely viszont az (R38) forgattyúszerkezettel van összekötve. Az (R43) forgattyúnak (R44) csapszöge egy később megemlítendő czélból az (R42) rúdnak végében elrendezett (R45) hasítékban mozog. Mivel a dugattyú és ennek hajtó szerkezete a holt pont közelében nem működik biztosan, az (R41) hengernek fölső vége az (Rí6) födéllel van befödve, mely csak az (R42) rúdat bocsátja körösztül és maga a henger a forgattyú hosszához képest oly hosszú, hogy a dugattyú egész útja alatt a forgattyút nem útjának felével, hanem csak 144°-al forgatja el; ily módon korlátozott, de biztos mozgást érünk el. Az (R45) hasíték oly czélból van elrendezve, hogy a forgattyú csapszöge a dugattyúnak az (R46) födélbe való ütközése után a fölső holt ponton túl mehessen, a forgattyúkörnek másik oldalát megtehesse és az alsó holt ponton túl foroghasson, mire az aztán az (R4-0) dugattyút ismét alsó állásába visszavezetheti, úgy hogy ez a legközelebbi fölfelé járó löketre ismét kész. A dífferencziális forgattyúszerkezet az (R25) tengelyre ékelt (R47) fogaskerékből és az ugyanakkora (R48) fogaskerékből áll, mely az (R43) forgattyúnak csapszögére van ékelve. Az (R47 R48) fogaskerekekegymással az (R51) tengelynek közbenső (R50) fogaskerekei által kapcsolódnak, mely (R51) tengely két (R52 R53) hajtórúd végébe van ágyazva, melyeknek másik vége a két (R47) és (R48) kerék tengelye körűi forgatható. Ezen szerkezet működése a következő: A mozgó (A) zsilip a végtelen (r) lánczot (75. ábra) forgatja, mely az (R2) fogaskerékkel kapcsolódván, az (R3) főtengelyt és az (R12) hengert forgatja, miáltal az (R19 R18) csavarmentes résznek (96. ábra) a differencziális (R13 R14) csavarmenettel való kapcsolódása folytán az (RÍ5) csúszó rúd az (RÍ6) vezetékek között (87. ábra) eltolatik és alkalmas időpontban az (R20) fogasrúd (88. ábra) az (R22) szegmenttel kapcsolódik, mely utóbbi az (R24) tengelyre lévén ékelve, az egész szerkezetet mozgásba hozza. A szerkezet működése egy másik időpontban az által szüli tettetik be, hogy a csúszó rúdnak (21) kontakiusfölülete (88. ábra) a szegmentnek (R23) fölületével jön érintkezésbe. Ezen szerkezetnek csak akkor kell működnie. ha a zsilip legmagasabb állásához közel vagy legmagasabb állásában van, a hol is a részeknek állása, melynél azoknak a működést meg kell kezdeni, a fölső (1) csatornarésznek vízállásától függ, melyhez képest a szerkezetet az egyes esetekben elállítjuk, még pedig az (R4) csavar forgatása és az (R3) főtengelynek, valamint