15856. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikusan egyensúlyban tartott kamrazsilip
- 3(1 — és az (i) szelep zárása után a ' zsilip mozgását megakasztja. A hydraulikusan szabályozott mozgásokat jelentékeny erő veszteséggel, a hydraulikus henger tartalmának a fölfelé mozgás alkalmával foganatosított kibocsátása által is előidézhetnék, a mikor a lefelé mozgatás nál egy közönséges akkumulátort kellene alkalmaznunk; az imént leírt szerkezet azonban sokkal kevesebb erőt igényel. A nyomáserősbítő az előnyösen az építkezés és szerelés helyén betonból előállított gyűrűs (12) súllyal van ellátva, mely akkora (13) aknát zár körül, hogy abban a munkások a készülék felszerelése, leszerelése, valamint kijavítása esetén mozoghassanak. Ezen aknában az (14) akkumulátor van elrendezve, melyben az (12) súlyt hordó (15) dugattyú működik. Ezen dugattyúnak (Ifi) furata a nyomáserősbítő (17) dugatytyúja számára egy második hengert képez. A dugattyúit reakcziók egy az (13) aknában elrendezett tartó keret veszi föl. Az (14) akkumulator-hengerrel összekötött hydraulikus (18) elosztó és vezető cső a szivattyútáplálás számára szolgáló (19) csőben folytatódik; a függélyes (110) cső a nyomáserősbítő (i) szelephez vezet, melyből az (111) cső az (Ifi) hengerhez vezet és az (17) dugattyúval van összekötve, melynek czentrális furata az (16) hengerrel közlekedik. Az (112) keringtető cső az (i) szelepet az (113) táptartállyal és a nyomó levegő vezetésére szolgáló (114) cső a (J) ellenőrző készüléknek (a 103. ábrában föltüntetett) (Ji) szelepet az (115) dugattyút magába fogadó hengerrel köti össze, mely dugattyú az (116) rúgó által zárva tartott (i) szelepnek nyitására szolgál. Az (i) szelep a kiegyensúlyozott háromnyílású (118) szelepből (dugattyús tolattyúból) áll, mely az (16) hengert az (14) akkumulátor-hengertől elzárja és az (113) tartályt az (16) hengerrel összeköti, úgy hogy a megterhelt (15) dugattyú akadálytalanul megemelkedhetik, mivel a víz az (16) hengerből az (113) tartályba át vezettetik, a dugattyú lefelé mozoghat, a nélkül, hogy az az (16) hengerben vacuumot létesítene, mivel ebbe a víz akadálytalanul beáramolhatik. Az (i) szelep állásának megváltoztatása czéljából a nyomó levegőt az ellenőrzőkészülékből az (115) dugattyú alá bocsátjuk, mi által az (118) dugattyús tolattyú megemeltetik, a fölső csatorna elzáratik és az (112) keringtető csövei és az (113) tartállyal való összeköttetés megszakíttatik, míg a két (111) és (110) csőnek torkolata az (115) .és (118) dugattyúk közé záratik és ennélfogva az (14) és (16) hengerek egymással összeköttetésbe helyeztetnek. Ha ezen összeköttetésnél az akkumulátor súlyát sülyesztjük, akkor a víznek egy része az (Ií) hengerből az (16) hengerbe nyomatik és a víz ekként a nyomást nagyítja; ezen nyomásnövekvés a dugattyúnak hatásos fölületétől függ. A készüléket vagy a munkakiegyenlítés mechanikai törvényével vagy mathematikailag a sorok összegezésének törvényével számíthatjuk ki, melynek a készülék mechanikai bizonyítékát képezi. Tegyük föl pl., hogy az (17) dugattyúnak hatásos fölülete az (16) dugattyúénak egy harmadrészét képezi; akkor azon nyomás, mely az (14) hengerben az (12) súly által fejlesztetik, az (16) hengerben az (15) dugattyú felületének egy harmadrészére fog hatni és itt a nyomást egy harmadrésszel fogja növeszteni; ezen harmadrész ugyanígy hat és egy kilenczednyi nyomásnövekedést fog előidézni, a kilenczed pedig egy huszonhetedet stb. A nyomásnövekvés tehát a következő sor összegével egyenlő: V. + V. + V« + V« + Vsoo = V2 A munkakiegyenlítés alapján világos, hogy: Ha a hengerek nincsenek összekötve és a súly 1000 kg-nyi nyomást idéz elő, akkor a teljesített munka a súlynak egy egységgel való lefelé jártánál 1000 munkaegység lesz és az összekötött hydraulikus megakasztó szerkezetek, melyekre az összes munka átvitetik, ugyanoly (1000 : 1) ellenállást fognak leküzdeni. Ha már most a nyomás erősbíttetik, akkor a téregységnek csak 2 /3 része használtatik
