15856. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikusan egyensúlyban tartott kamrazsilip

- 28 -ködtetett szelepszerű (Ql) szerkezethez, továbbá a belső kapu közelében elrendezett és ez által működtett hasonló szerkezethez és egy (4) homlokfalnyílás (4a) kapuja által működtetett ugyanily szerkezethez vezeti innen pedig az ellenőrző készülékhez megy, a hol az az említett biztonsági (j2) záró szerkezetet működteti. A csöveken átáramló levegőnek minden kapunál a (Q2) szelepen (86. ábra) kell átáramolnia, mely akként van a kapuval összekötve, hogy az nyitott vagy rosszul zárt kapunál zárva van, úgy hogy a levegő nem áramolhatik át és az ez által biztosított ellenőrző készüléket nem állíthatjuk el. A (Q2) szelep, mely tetszőleges szerkezetű lehet, a 86. ábrában a két (Q15) csatornával és a kettős (Ql 6) dugattyúval ellátott tolattyú gyanánt van foganatosítva. A kettős dugattyú állásához képest a két (Qt5) csatorna vagy össze van kötve egymással vagy egymástól el van különítve, mely utóbbi esetben a levegő az egyik csatornán át a szabadba áramlik. A dugattyús tolattyút a rövid (Q3) rúd és a (Q4) emeltyű közvetítésével az egyik pl. a (18a) kapun forgathatóan elrendezett (Q6) keréknek (78. és 82. ábra) (Q5) ívhornya működteti. Ezen (Q6) kerék az egyszerűség kedvéért egy csavarkerekes hajtószerkezetnek részét képezi, melynek (Q7) csigája megfelelően van ágyazva és a (Q8) fogaskerekek közvetítésével a (gl3) hajtótengely által forgattatik, mely utóbbi a (gl4) fogaskerekével a kapu (18e) szegmentjének (18g) fogaival kapcsolódik. Helyesen zárt kapunál a készülék akként van beállítva, hogy a (Q5) ívhoronynak hatásos (Q9) része (82. és 84. ábra) a (Q4) emeltyűt és ez által a (Q16) dugattyús tolattyút a 86. ábrában föltüntetett állásba mozgatja, melynél a két (Q15) csatorna a két dugattyú közé van zárva és a levegő szabadon átáramolhatik. Ha azonban a kapu nincs helyesen zárva, akkor a (Qí-) emeltyű a (Qí) horonynak konczentrikus részébe nyúl és a dugattyús tolattyú, mely ezen esetben a két csatornát egymástól elkülöníti, a levegőt azon csatornán áramoltatja ki, mely az ellenőrző készülékhez közelebb fekszik. Hogy a nyomó levegő a zsilipnek (7) légkamrájából az ellenőrző készülékhez áramolhassák, minden kapunak helyesen kell zárva lennie, mivel ellenkező esetben a hozzátartozó szelep a levegő átáramlását megakadályozza és a levegőt a (q) cső azon részéből kiáramoltatja, mely ezen szelep az ellenőrző készülék előtti ugyanily szelep között van vagy mely a (4a) kapu szelepére vonatkozólag ezen szeleptől az ellenőrző készülékig terjed. A 72. és 75. ábrák sematikusan láttatják azon összefüggést, mely az egyik, pl. az (A) zsilip, ennek hydraulikus (K) megakasztó szerkezete, az ezzel összekötött (I) nyomás-erősbítő, a (J) ellenőrző készülék és az automatikusan szabályozott (R) megakasztó gép között fönnáll, mely utóbbi a zsilipet, ha ez fölső vagy közel fölső állásában van, mozgásában szabályozza és megakasztja. A hydraulikus (I) nyomáserősbítő ismeretes berendezésű és két különféle nyomást idézhet elő, még pedig: normális vagy csekélyebb és erősbített vagyis nagyobb nyomást. A normális nyomásnak teljes hatása, ha ez a zsilippel összekötött összes hydraulikus (L) megakasztó szerkezetekben működik kisebb, mint a zsilipnek fölös falhajtó ereje, úgy hogy a zsilip (normális nyomásnál) az akkumulátor erejét leküzdheti, a hydraulikus megakasztó szerkezeteket visszahúzhatja, az (12) akkumulátorsúlyt megemelheti és fölszállhat. A nagyobb vagy erősbített nyomásnak teljes munkaképessége ellenben, mely nyomás ezen összes megakasztó szerkezetekben hat, a zsilip fölhajtó erejét fölülmúlja és az erősbbített nyomás a zsilip fölhajtő erejét le fogja küzdeni és a zsilipet le fogja nyomni. A fölös fölhajtó erővel vagy a zsilip súlyát fölülmúló ruganyos hatással működő zsilipnek összekötése a (C) segédszerkezetnek egyidejűleg forgó tengelyeivel, a hydraulikus (K) megakasztó szerkezetekkel, az (I) nyomás-erősbítő vei és az ez utóbbiak között fönálló szelepek által szabályozott