15856. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikusan egyensúlyban tartott kamrazsilip

1 - 19 -Ezen szerkezet működése a következő: Az (M9) tartály fölső részében lévő víz nem folyhat ki és ha ezen tartály a vízbe merül, a benne lévő levegő sem távozhat. A nagyobb (M8) tartály fölső részében lévő víz ellenben az (MII) nyíláson át kifolyhat és ha ezen tartály a vízbe merül, akkor az annak alsó részében lévő levegő is az (MII) nyfáson át fölfelé kiáramolhat. A zsilip lefelé jártánál ezen (M5) szerkezet a vízbe jut, a levegő két alsó hengerben visszatartatik, míg a fölső hengerek vízzel megtelnek. A bemerülés előtt a kisebb tartályban lévő víz "Súlya az (M6 M7) emeltyűket vízszintes állásban és az (M'2) forgó tolattyút zárva tartja. A bemerülésnél az (M9) tartályban lévő levegőnek térfogata kisebb, mint az (M8) tartályban lévőé és ha az (M8) tartály levegőjének nagyobb vízkiszorítása az (M9) tartály vízkiszorításánál nagyobb és ekként az (M6 M7) emeltyűket bizonyos ideig vízszintes állásban és az (M2) forgó tolattyút zárva tartja, úgy hogy a levegő az (M) tartályban visszatartatik. A nagyobb (M8) hengernek levegője azonban a víznyomás által az (MII) nyíláson át kiszoríttatik, ezen hengernek úszási képessége csökken, míg ez végre kisebb, mint a másik (M9) hengeré, mely ennélfogva megemelkedik és az emeltyűket, valamint az (M2) forgó tolattyút elállítja, úgy hogy ez utóbbi nyittatik és a levegő az (M) tartályból kiáramlik. A zsilip megemelésénél az emeltyűszerkezet is kiemeltetik a vízből és az (M8) hengerben lévő víznek súlya a kisebb henger vizének súlyát fölülmúlja és a forgó tolattyút addig tartja nyitva, míg a zsilip egészen meg nem emeltetett, úgy hogy az (M) tartályba ismét levegő áramlik. Ha már most az (M8) hengerből az (MII) nyíláson keresztül annyi víz folyt ki, hogy a kisebb (M9) henger az (M8) hengernél nehezebb, akkor az (M9) henger az (M6 M7) emeltyűket és az (M2) forgó tolattyút elállítja> úgy hogy a levegő a következő bemerülésig az (M) tartályba záratik. Az (N) úszó kamrának (14. és 60. ábra) (NI) szelepe egy U-alakú csőből áll, mennek rövidebb (N2) szára az úszó kamrába, közel ennek tetejéig nyúl, míg az (N3) szár kifelé nyúl és fenekén az igen kis (N4) nyílással van ellátva. Ha a zsilip lefelé jár és az (N) úszó kamrának alsó falai az alsó csatornának vízébe merülve vízzár alatt vannak, akkor az úszó kamrában lévő levegő a bemerüléshez arányos nyomásnak van alávetve és az (NI) szelepeken át kiáramlik. Ezzel egyidejűleg az (N4) nyíláson keresztül víz áramlik be, mivel azonban ezen nyílás U-alakú cső harántmetszetéhez képest igen kicsiig- és a légköri levegő 28-szor könnyebben mozog, mint a víz, úgy az úszó kamrákban tartalmazott egész levegő ki fog áramolni, mielőtt még az (N4) nyíláson át nagyobb mennyiségű víz áramolhat az (NI) szelepbe; miután pedig az úszó kamrákból az egész levegő távozott, a víz a rövidebb (N2) száron át beomlik az (NI) szelepbe, ezt megtölti és működésen kívül helyezi, míg a zsilip újból meg nem emelkedik és a szelep nem marad annyi ideig a víz fölött, hogy belőle a víz az (N4) nyíláson át kifolyhassék. A zsilipnek és az imént leírt szerkezetnek önműködő funkczionálása, a kivánt nyomások elérése és a zsilip állásának szabályozása czéljából, az összes berendezést föltüntető ábrákból és a 60—65. ábrákból könnyen megérthető. Tegyük föl, hogy az egyik zsilip meg van emelve és ennek kamrája túlsúlyban tartalmaz vizet, légkamrájában pedig maximális nyomás uralkodik. A (14) főszelep zárva van, a másik zsilip az alsó csatornarészben úszik és a fölszállásra kész. Ezen zsilipnek kamrája ekkor a szükséges súlyú és mélységű vizet tartalmazza, mely súly és vízmélység kisebb mint a megemelt zsilipnél; az alsó zsilip légkamrájában a légnyomás is kisebb, mint a fölső zsilipében. Ezen töltő levegőnek fölhajtó ereje az alsó zsilipnél egyensúlyban van a lefelé ható erőkkel, melyek a siilyesztett zsiliptest súlya, az ennek légkamrájában tartalmazott víz és a kinyúló (31) lemezen (2. ábra) lévő víz által idéztetnek elő.