15855. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mótorkocsik elektromos akkumulátorainak föl- és lerakására és egyéb módon való kezelésére

nem áll, melyen a szekrényt el kell helyez­nünk. Az (Nl) dobot ekkor reverzáljuk és a szekrényt az asztalra állítjuk, ekkor a (Kl) kötél meglazul, minek következtében a ka­rok a szekrénytől elválnak és a (H2) föl­vonó, valamint a fogók fölemelhetők és a következő asztal fölé mozgathatók, hol mun­kájukat újból megkezdik. A 22. és 23. ábrán látható fölvonódobnak és fölhúzónak lényeges részei a következők : A (Bl) darunak (El FI) oldalkeretei és az ezen megerősített G{ Gf Gf G^ vezetékek, továbbá a (H2) fölhúzó burkolat, melybe a rázótengelyek vannak beágyalva és mely utóbbiakon az (II Jt) fogók vannak meg­erősítve, továbbá a (Gl gl) karok, melyek a rázótengelyekt'Jl befelé nyúlnak és me­lyekhez a (gl) tagok és a (Kl) láncz van odaerősítve. A 21. és 25. ábra nagyobb méretben egy (A2) töltőállványt ábrázol, mely a 21. ábrán látható (OJ- Of Of Of) áll­ványokhoz hasonló. Ez az állvány automa­tikus (F2) kontaktustartó emelőkkel van ellátva, melyek közül kettő van az asztal két oldalán a'ka'mazva. A (B2) szekrény oldalai (D2 E2) kontaktus lemezekkel van­nak ellátva, melyekkel a szekrényben lévő telepeket összekötjük. Az (F2) emelőknek (Hl) rúgó kontaktusai vannak, melyek a szigetelőből készült és az emelőkre szerelt (J2) tuskókon vannak megerősítve. Az (F2) emelők az (f2) csap körül for­gathatóan vannak az asztalra szerelve, az emelők belső (fá) karjai fölfelé vannak gör­bítve és (G2) végeiken ellapulnak. Az (f2) karok rövidebbek és könnyebbek, mint a külső karok, ennek következtében az emelők saját súlyuk hatása alatt a 24. ábrán pon­tozva jelzett -helyzetüket foglalják el, mely helyzetben (G2) végeik az asztallap fölső felületéből kiállanak. Az (Fá) emelőknek a súlyuk hatása alatt végbemenő mozgását a (h2) ütközők hatá­rolják, az (12) rygók pedig a kar jelzett mozgását segítik elő. Ha a (B2) szekrényt az asztalra állítjuk, a szekrény a? (F2) emelők (G2) végeit le­nyomja, az emelők külső végeit a (D2 E2) lemezeken lévő (H2) kontaktusokkal érint­kezésbe hozza és ily módon az áramkört automatikusan zárja; minthogy a kontak­tusok megfelelő drótok segélyével az áram­forrással állanak állandó kapcsolatban. Hogy a föntebb jelzett automatikus be­rendezés biztosabban működhessék, a szek­rényeket konvergáló falakkal láthatjuk el. A 27. ábrán egy egyfogatú kocsit ábrá­zoltunk, melynek oldalfalai a kocsi hátsó részéről el vannak távolítva, hogy a kocsi­ban lévő akkumulátor szekrény látható legyen. Brougham-nél a telep a kocsi másik végén van alkalmazva. (B3) a telepkamra, (C2) egy ajtó, (G3) az akkumulátorokat tar­talmazó, (H3) az akkumulátor. (j| j^) a kontaktuslemezek fölső toldatai, melyekkel az akkumulátorokhoz érő veze­tékek vannak összekapcsolva. (1)3 D^) (28. és 29. ábra) a kocsi oldalfala, (e3 f3) szög­letvasak. melyek a (B3) kamara fenekén vannak megerősítve. A (G3) szekrényének alsó élei G^ Gf szögletvasakkal vannak ellátva, melyek az (e3 f3) szögletvasakban csúszhatnak. (13 Ij J3 Ji) az akkumulátorszekrény külső fölületén alkalmazott fix kontaktus­lemezek, melyek elől keskenyebbek, mint hátul. A 30. és 31. ábra kifelé hajlított rugal­mas (P F) kontaktusdarabokat ábrázol, me­lyek az (N3) fémkeretben vannak megerő­sítve. Mindegyik (P) kontaktus mögött egy (03) feszítőrúgó van alkalmazva, melynek belső vége egy (R3) tokban vau, hátsó vége pedig a feszültség szabályozására szolgáló (r3) csavarral van összekapcsolva. A kocsi­nak (B3) akkumulátor kamarájában négy ily (P) kontaktus van oly helyzetben megerő­sítve, hogy az akkumulátorszekrények (13 J3 JJ-) kontaktuslemezeivel korrespon­deáljanak. A két mellső (P) kontaktus a kocsi olda­lától bizonyos távolságban van elhelyezve és pedig ezért, hogy a szekrény oldalfalai­nak jobban megfeleljen és hogy a szekrény­kontaktus lemezei a (P) kontaktusokkal akkor, ha a szekrényt a rakodósajtók a

Next

/
Thumbnails
Contents