15760. lajstromszámú szabadalom • Wattóra számláló

Megjelent 1899. évi szeptember hó 35-én. _ MAGY. tf||| KIR. SZABADALMI jS® HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 15760. szara. VII/f. OSZTÁLY. Wattóra-számláló. HOLDÉN FRANK MÉRNÖK LONDONBAN ÉS GARFIÉLD S. SÁNDOR MAGÁNZÓ PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 november hó 4-ike. Jelen találmány az elektromos árammunkát regisztráló Wattóra-számláló javítását és ez áramszámláié fékkészűlékének javítását ezélozza. Már régebben is tervezték oly mérő-, vagy számláló-készülékek szerkesztését, melyeknél a Wattmérő-berendezés két tekercse periodikus relatív mozgást végez; de a főtörekvés mindig az volt, hogy a tekercsek mozgása a Wattok számával legyen arányos. Az ily elrendezés nagy áramerősségek számára pontos adatokat nyújthat ugyan, de kis áramerősségeknél csak a legnagyobb szerkezetbeli pontosság mellett működik a kivánt eredménnyel; úgy hogy a készülék vagy pontosság tekintetében megbízhatatlan, vagy nagyon drága volt a gyakorlati használat czéljára. A jelen mérőkészülék fontos ismertető jele az, hogy a mozgó tekercs a készüléknél megengedett minden áramerősségnél ugyanannyira tér ki, úgy hogy a legkisebb áramerősségnél is jóformán ugyanaz a pontosság érhető el, mint a legnagyobbnál, a nélkül, hogy szükségünk lenne bonyolódott) vagy nehézkes szerkezetű készülékre. A javított mérőkészülék oly elrendezésű, hogy a mérendő áramerősségek számára az adatok bizonyos megállapított időközökben vé- ! tetnek, a mint az kívánatos, pl. egy-két percznyi időközökben, és ez egymásután nyert adatokat egy számláló készülék adja össze. A mérőkészüléket, mint a továbbiakból kitűnik, óramű szabályozza, a mely elektromos úton önműködőlég húzatik föl. Azonban ezen óra oly közönséges óramű is lehet, melyet csak hosszabb időközökben szükséges fölhúzni s több ily mérőkészüléket is hozhat ugyanazon óra működésbe. Az óramű az árammérővel közös tokban foglalhat helyet, vagy külön is állhat tőle. A mellékelt rajzlapon az 1. ábra a találmánybeli készüléknek élűiről való nézetét s részben metszetét, a 2. ábra oldalról való nézetét, a 3. ábra részben metszetben rajzolt fölülről való nézetét, végül a 4. ábra képletes ábrázolásban a kapcsolást tünteti föl. Az előnyösen nem mágneses anyagból készült (A) főkeret (a, al és a2) karokkal bír. a melyek közt (B Bl) vertikális orsók úgy vannak elrendezve, hogy lehetőleg kevés súrlódással mozogjanak. Ez orsók egy vonalban feküsznek és acháttal, vagy hasonló anyaggal béllelt csavarcsapágyban ! feküsznek, illetőleg tartatnak. (A) keret olda-